November 25. hétfő, Katalin
Hírek, események 2008. június 17. 10:46

"Az emberiség jövője a családon keresztül jön el"-Barotai Imre beszéde

Képgaléria
"Az emberiség jövője a családon keresztül jön el"-Barotai Imre beszéde
Barotai Imre, a Szent Erzsébet templom igazgatója mondott beszédet a Ward Mária Leánygimnázium és Kollégium tanévzáró ünnepségén. Hálát adott a 2007/2008-as időszakért és többek között kitért az egyházi oktatási intézmények világban betöltött missziójára. ...
Főtisztelendő Paptestvérek! Kedves Igazgató Úr! Kedves Tanárnők és Tanárok! Kedves Édesanyák és Édesapák! Legfőképpen Kedves tanévet záró Diáklányok! A Ward Mária Leánygimnázium és Kollégium „Katolikus” intézet, és mint ilyen intézményhez tartozók jöttünk ma össze a Szent Erzsébet templomba hálát adni a jó Istennek a 2007-2008-as tanévben kapott adományokért, amit végeredményben az Úr adott nekünk. Személy szerint, mint ennek a templomnak igazgatója mondom el gondolataimat, hálát adva Istennek, hogy ezt megtehetem. Milyennek kell lennie a Katolikus Iskolának, Nevelő Otthonnak? XVI. Benedek pápa nemrégiben szólt azokhoz, akik azért jöttek össze, hogy meghallgassák a Szentatyát, aki a mai kor emberét fenyegető problémákról beszélt. Az emberiség jövője a családon keresztül jön el. A Teremtő Isten terveinek megfelelően a család intézménye semmivel sem helyettesíthető érték. – A politikai tevékenység, ha valóban a jövőt akarja szolgálni, nem tekinthet el attól, hogy a családot a középpontba állítsa. A Szentatya nem hallgatta el, hogy a családot ma számtalan veszély fenyegeti, de hozzátette, hogy ragyogó példákkal is találkozunk, olyan családokkal, amelyek szilárdak, nyitottak az életre és a szeretetre. – Aggodalomra ad okot a biztos munkahelyek hiánya, a családtámogatás elmaradása, amely kérdőre vonja a közélet, az egyházi közösségek és a nevelői intézmények felelőseit. Alakítsanak ki olyan családpolitikát, amely konkrét lehetőséget ad a szülőknek arra, hogy gyermekeket vállaljanak és a családban neveljék őket. A család a társadalom alapsejtje, melynek hivatása az, hogy kinyilvánítsa Isten szeretetét a világnak. Hiszen ebben a közösségben tanuljuk meg a gyermekkorunktól kezdve szeretni Istent, itt sajátítjuk el a követendő emberi és erkölcsi értékeket, hogyan éljünk szabadságunkkal az igazságban. De a pápa a serdülők megfelelő szexuális nevelésének fontosságára is rámutatott. A fiatalok meg kell hogy értsék a szerelem valódi jelentését és a vele járó felelősséget is. Egyetlen szabad és demokratikus társadalomnak sem válik becsületére, ha hamis illúziókat kelt a szerelem terén vagy elkendőzi a szexszualitás gyakorlásával járó felelősséget. A szabadság az igazsággal ugyanúgy összetartozik, mint a felelősség a másikért való áldozatvállalással. Ezek nélkül nem növekszik az emberi közösség és fennáll a veszélye, hogy bezárkózik a fojtogató önzés körébe. Az élet el nem vitatható érték, az élet tiszteletben tartása elsődleges minden más joggal szemben. – Amíg világszerte növekszik az emberi jogok iránti fogékonyság, addig a meg nem született életet az egyén döntésére bízzák. Minden emberi élet szent, amelynek gyökere a Teremtő tervében van. Az Egyház tanításában védelmezi az egy férfi és egy nő közötti házasságon alapuló család intézményét. A katolikus intézményeknek elsődleges feladata, hogy ezekről nyíltan beszéljen, és ebben a szellemben nevelje a rábízottakat. – Most már csak az a kérdés, hogyan lehet közvetíteni a fiatalok számára az evangélium örök fiatalságát és az egyház szépségét? Az új nemzedékek nevelése ténylegesen súlyos gondot jelent. Amikor ugyanis a társadalmat és a kultúrát erősen befolyásolja a mindenre kiterjedő és gyakran agresszív relativizmus, eltűnnek az alapvető bizonyosságok, az értékek és a reménység, amely értelmet ad az életnek. Ebben a helyzetben a szülők és tanárok, nevelők ha lemondanak sajátos nevelői szerepükről, sőt gyakran fel sem ismerik azt, hogy valójában mit is kell tenniük, akkor a serdülők és a fiatalok magukra maradnak az élet nagy kérdései és kihívásai előtt. Ezek, bennünket papokat, katolikus nevelőket, szülőket sajátságos feladatra késztet arra, hogy át kell adnunk a hitet az új nemzedéknek. – Mi is számos akadályba ütközünk: abba, hogy a mai kulturális környezet kizárja Istent, hogy nem bátorítja az elkötelezett magatartást és az időtálló döntéseket, hanem ezzel szemben az önzést és a gyors élvezethajhászást sugallja. Markánsabb arculatot kell adni az evangelizálás különböző formáinak és a találkozás alkalmainak a katolikus iskolákban, a plébániákon és más csoportosulási helyeken. Különösen jelentős a fiatalokkal való személyes kapcsolat, főként a szentgyónásban, a szentáldozásban és a lelki vezetésben. Ezek mind alkalmat jelentenek arra, hogy felfedezzék annak az Istennek az arcát, aki minden ember igazi barátja. Tudatosítanunk kell otthon és az iskolában a ránkbízottakkal, hogy minden ember Isten gyermeke, tehát egymás testvére. Olyan igazság ez, amely már létezett a kezdetekben, de amely egyben még minden társadalomban megvalósításra váró terv. Legyetek mindig fiatalok! Az igazi ifjúság nem életkor kérdése, nem azt jelenti, hogy követjük a divatot, a hamis mítoszokat és a széles körben elterjedt hazugságokat, hanem azt, hogy jók és nagylelkűek vagyunk, Az igazi jóság pedig maga Jézus. – Sajnos vannak olyan fiatalok, akik lelkükben már öregek, bár nem nélkülözik a földi javakat. Miért is szép az ifjúkor? – Azért, mert a fiatalságé a jövő, a remény ideje, ami tele van ígéretekkel. Sokak számára a jövő azonban fenyegető veszélyeket, Kételyeket rejt magában. „Lesz-e munkám? Lesz-e otthonom. Megtalálom-e a szerelmet? Milyen lesz a jövőm? „ Félnek a jövő ürességétől? Azonnal habzsolni akarják az élet szépségeit, így elfogyasztják a lámpás olaját, mielőtt még az élet elkezdődhetne. Fontos, hogy a fiatalok a jövő felé nyitó, valódi ígéreteket válasszák, még lemondás árán is. Aki Istent választja, az előtt még öregségében is a végtelen jövő nyílik meg, fenyegető veszélyek nélkül. Kedves Lányok! Így éltétek meg ezt az esztendőt? A fiatalok válasszák Jézust, aki mindig hűséges barátjuk marad. Adják meg magukat Jézus szeretetének. Kövessék őt közelről az imában, a szentségi életben, az evangéliumról való személyes elmélkedésben, az egyház nagy szeretetközösségében. Az ember minél inkább eltávolodik Istentől, forrásától, annál inkább elveszíti önmagát. Nehézzé válik az emberekkel való kapcsolat, a társadalom széthullik. Hálaadásra jöttünk össze és ugyanakkor önvizsgálatra is. Az eddig elmondottak alapján gondolkodtunk, éltük mindennapjainkat itt és a családi otthonban? Bár ez a tanév lezárult a mai nappal, visszahozni egyetlen percet sem tudunk. De van jövő, amit ajándékba kapunk a jó Istentől. Tudja ezután a szülő is, hogy miért adja ide tanulásra, nevelésre gyermekét. Tudja a plébános is, miért küldi ide ajánlással a rábízottakat. Tudja a tanár és nevelő is, hogy minden egyes diáklányt szá-monkér az a Jézus, aki azt mondta, hogy ha valamelyik gyermeket megbotránkoztatunk, jobb lett volna meg sem születni. De azt is mondta, hogy akik másokat jóra vezetnek, ragyogni fognak, mint a csillagok az égen. Ámen.

Kövessen minket a Facebookon is!