PALÁSTI STORY: hétezer kemence és a mesterpék
Kis magánpékségből tíz év alatt Európa egyik legsikeresebb élelmiszer-ipari franchise-rendszerévé fejlődött a Fornetti. Most újabb nagy dobásra készülnek: a péksütemények mellett szendvicseket is forgalmaznak. tudtuk meg a Menedzser Magazin legutóbbi címlap sztoryjából, melyet szívesen vettünk át és közvetítünk népes olvasótáborunkhoz.
MESTERPÉKSÉG Nagyszabású rendezvény keretében ünnepelte tizedik születésnapját szeptember végén a Fornetti Kft. Az ezer embert befogadó, hatalmas sátor közönsége felváltva élvezhette az operetténekesek előadását, illetve az alapító Palásti József rövid színrelépéseit, amelyek során olyan embereket mutatott be, akik nélkül nem válhatott volna azzá a vállalat, ami. Szerencsés vagyok hangzott el többször is az eseményen az alapító szájából az őt körülvevő emberekre, munkatársakra utalva. Pedig én nem csináltam semmit, csak emberekkel találkoztam, és meghallgattam őket említi, amikor a Fornetti sikeréről faggatom.
A Fornetti-csapat tagjaival beszélgetve többször is elhangzik a humánus kifejezés Palásti Józseffel kapcsolatban. Persze a jelzőt követik a konkrétumok is. Az egyik, már több mint kilenc éve a vállalatnál dolgozó jelenleg már regionális képviselő elmondása szerint bármilyen kéréssel is fordult eddig Józsihoz, soha nem utasították el, mindig az volt a válasz: utánanézünk, mit tehetünk.
A kétkezi munkásokkal való törődés, úgy tűnik, része a társaság mindennapjainak, s ez tulajdonképpen nem is meglepő egy olyan cég esetében, amelynek alapítója maga is a két kezével kereste vagyis pontosabban sütötte a kenyerét. Így például a vállalat az idén már harmadik éve ingyen üdültette kétszáz munkását mondta el Szabó József, a Fornetti Kft. ügyvezető igazgatója.
A társaság egyébként más módon is kényezteti alkalmazottait. Mind az alapító, mind az ügyvezető igazgató irodájában áll egy-egy masszázsfotel; mint Szabó József meséli, tesztelésre érkeztek. Mikor elhelyezték nála az eszközt, Palásti József azzal kommentálta, hogy ügyvezetője így kikapcsolódás, lazítás közben is tud majd dolgozni. A két tesztfotelt azóta további kettő követte, de azokat már a kecskeméti irodaház valamennyi alkalmazottja használhatja, a házi szabályzat szerint mindennap 15 percig.
Az alapító irodájának falán a siker néhány mérföldkövével, illetve jelképével találkozhat a látogató, a pékmesteri oklevéltől kezdve A 2003. Év Vállalkozója díjon át a Kecskemét díszpolgára címig. Az utóbbi évek eredményei többek között a 2005-ben elért második helyezés az európai uniós élelmiszer típusú franchise-rendszerek között , a folyamatos fejlesztések és külföldi terjeszkedés, valamint az, hogy Palásti József bekerült a száz leggazdagabb magyar közé, felkeltette az érdeklődést a Fornetti iránt. Szinte egymás kezébe adják az alapító irodaajtajának kilincsét a különböző újságok és televíziók kisebb-nagyobb stábjai, egy-egy eredeti megnyilvánulásra, szófordulatra, gesztusra vadászva.
PIROS PACSI Az igazat megvallva nincsenek nehéz helyzetben, hiszen pár perces beszélgetést követően már azt találgatja az ember, vajon melyik mondat lenne a legtalálóbb kezdésnek. Amikor pedig a fotózásra kerül a sor, megdöbbenve tapasztaljuk, hogy profi modellel találkoztunk, aki a kifutók sokak által csodált és irigyelt bár hozzá képest csenevésznek tűnő üdvöskéit megszégyenítő lelkesedéssel és beleérzéssel viselkedik a kamera előtt. Profi modellel van dolgunk
jegyzi meg a fotósunk, és ekkor lesz csak igazán elemében Palásti József; pózolás közben az évek során összegyűlt tapasztalatairól, élményeiről beszél, oldva a hangulatot. Néhány perc múlva már arra is hajlandó, hogy elárulja a titkát, hogyan választja ki a menedzsereit. Piros pacsizni hív, én kezdhetek, de bármennyire is igyekszem, nem sikerül a kezére csapnom. Csere mondja, majd villan a kéz, a csattanás elárulja, gyorsabb volt, mint én. Ezt követően a szemembe néz, és azt mondja, hogy felejtsem el, kivel állok szemben, teljes figyelmemmel összpontosítsak arra, hogy győzni akarok. Újabb próba, és ezúttal már nem a levegőt paskolom, igaz, még nem teljes a siker.
Hol itt a titok? Először le kell győzni az új partnerjelölteket, hogy meglegyen a tisztelet, majd pedig meg kell tanítani őket győzni árulja el Palásti József. Meg kell tanítani őket arra, hogy ne csak meglássák a lehetőséget, de azonnal le is csapjanak rá, a zavaró körülményeket kizárva, csak a célra koncentrálva.
Valószínűleg ezt az elvet követi a pékmester a Fornetti újabb nagy dobásánál is. Egy már évek óta dédelgetett terv megvalósítására készülnek: saját szendviccsel jelennek meg a magyar piacon. Mint mondja, nem kell nagy marketingesnek lenni, hogy belássuk, a szendvicskérdés nem megoldott a régióban, a kelet-közép-európai fogyasztó számára nem született még meg az a megoldás, amely megfelel az ízlésének. Pedig tucatnyian próbálkoztak már Magyarországon is, de Palásti József szerint még nem sikerült megtalálni azt, amire a magyarok rá tudnának kattanni. Hogy milyen szendvics lehet sikeres idehaza? A Fornetti alapítója szerint a magyar vásárló olcsón, nagyot és trendit szeretne. Meg kell tehát keresni a megfelelő minőségű összetevőket, és azokat rászabni a vevőre. Egyrészt minél keletebbre haladunk, annál több hagyma kell, de talán ennél is fontosabb a zsemle, amely a tervek szerint a régi kalácsok hangulatát hozza majd vissza a magyar piacra. Ráadásul nem is kell túl sokat várni erre, várhatóan még az idén kapható lesz Magyarországon a Fornetti szendvics.
HÉTEZER KEMENCE Az 1997-ben családi vállalkozásként indult, fagyasztott pékárut előállító Fornetti napjainkra partnerein keresztül már több mint háromezer látványpékséget üzemeltet országszerte. Kezdetben sajtos és tepertős pogácsákat gyártottak egy átalakított kecskeméti polgárházban, de a következő évben már megépült a kiskunfélegyházi gyártócsarnok. Bővült a termékportfólió, és a Franchise Master Licence megvásárlásával létrejött az igali székhelyű Fornetti Pannon Kft. A külföldi terjeszkedést 1999-ben kezdte meg a Fornetti, az első meghódított területek Szlovákia, Lengyel- és Horvátország voltak. A terjeszkedés azóta is folyamatos, a vállalat termékei jelenleg 16 országban kaphatók, és tíz országban van franchise-partnerük. A nemzetközi franchise-hálózat tagjainak összesített forgalma tavaly több mint 66 millió euró volt, az idén pedig 82,5 millió körüli bevételt várnak. A növekedést jól mutatja, hogy a partnerek által üzemeltetett kemencék száma a tavalyi 6120-ról az idén várhatóan közel 7000-re nő. Az idén Bulgáriában és Moldovában jelent meg a Fornetti-birodalom, de hamarosan megkezdi működését második ukrajnai vállalatuk is Kárpátalján. Egyébként bármennyire hihetetlen, ha a forgalom úgy kívánja, a Fornetti akár harminc nap alatt is létre tud hozni egy gyártóegységet. Ennek titka, hogy az első szakaszban csak egy gyártósort helyeznek üzembe, és az igényeknek megfelelően növelik a kapacitást.
Az új piacokon mindig kicsiben indulnak, hiszen amikor megjelennek, még nem lehet előre tudni, milyen lesz a fogadtatás. Az új partnereknek általában nincs sok pénzük, azonban egy kis saját tőkével, némi hitellel és persze sok munkával komplett rendszerek jöhetnek létre két év alatt, ahogyan azt az ukrajnai példa is mutatja mondta el Palásti József.
Már ismerkedik a Fornetti-kultúrával és -technológiákkal az egyiptomi partner is. A vállalat alapítójának reményei szerint az ottani cég lehet a kiindulópontja az észak-afrikai terjeszkedésnek. Egyelőre azonban várnak ezzel a lépéssel, hiszen nagyon fontos a megfelelő menedzsment felkutatása, és Palásti József megítélése szerint akkora a tudáselőnyük, hogy semmi sem sürgeti a mielőbbi piacra lépést Afrikában. Ázsia vagy az Egyesült Államok jelenleg nem szerepelnek az elképzelésekben, hiszen sokkal közelebb van egy hatalmas, meghódításra váró piac: Oroszország. Ugyanakkor az legalább annyira
más világ, mint az Egyesült Államok, és mivel nem akarnak kockázatot vállalni, csak akkor mozdulnak abba az irányba, ha már teljesen felkészültek. Egyébként az Oroszország felé vezető út legfontosabb állomása Kijev teszi hozzá Palásti József.
FORNETTI EUROPE A külföldi terjeszkedés mellett Magyarországon is évről évre jelentős fejlesztéseket hajt végre a cég. A kiskunfélegyházi üzemet 2003-ban 1,5 milliárd forintos beruházás keretében kibővítették és modernizálták, 2005-ben átadták a Fornetti Pannon Kft. igali üzemének új, 3000 négyzetméteres csarnokát. Tavaly mintegy 3,5 millió eurós beruházás keretében három teljesen automata gyártóvonalat helyeztek üzembe a kecskeméti gyárban, illetve elindították és az idén be is fejezték az informatikai rendszer korszerűsítését, amelyre 1,2 millió eurót költöttek.
A fejlesztés azonban itt nem állt meg, Palásti József irodájának ablakából is látszik már az épülő új logisztikai és fejlesztő központ, amelyre 600-800 millió forint körüli összeget fordítanak. Ez az új beruházás egyébként már kapcsolódik ahhoz a nagy változáshoz, amelyet a cégalapító a születésnapi rendezvényen jelentett be. Palásti József ugyanis azt tervezi, hogy visszavonul a magyar cég operatív irányításából és minden figyelmét a franchise-hálózat és az új technológiák fejlesztésének szenteli. Ennek megfelelően a Fornetti Kft. a jövőben már nem képviseli a franchise-t, ez a Fornetti Europe feladata lesz.
Csak villanásnyi időre belecsöppenve a Fornetti-pörgésbe is nehéz elképzelni, hogy valaha visszavonuljon a pékmester, vagy akár csak lazítson a tempón. Gyors, határozott utasítások hangzanak el, a titkárnőtől egy kávét, az egyik igazgatótól egy korábbi archív anyagot rendel, és közben válaszol a kérdéseimre. A cégről, majd a családról beszél, gyermekeiről, és szavai nyomán kis bizonytalanság támad bennem, hogy melyik is a fontosabb, hol a határ? A választ persze megkapom, hiszen bár a Fornettit a negyedik gyermekének tekinti, és csak a legvégső utáni esetben tudna dönteni a cég és gyermekei között természetesen az utóbbiak javára.
Amikor szóba kerül a cég jövője, Palásti József annyit mond: egy pékmester nem adhatja fel azt az álmát, hogy a családi tradíciót továbbviszik, és ehhez már megvannak az örökösök is. Szeretné a gyerekeivel is elfogadtatni ezt, de ha ők máshogy döntenek, tudomásul veszi, és akkor azok viszik tovább a céget, akik erre vágynak teszi hozzá a pékmester. (KALOCSAI ZOLTÁN/MENDZSER MAGAZIN)