Vöröskeresztes nap a Wojtylában
A háború áldozatainak megkülönböztetés nélküli, intézményes nemzetközi védelme a 19. század második felében vált megvalósítható és mozgósító programmá. A történelmileg szükségszerű lépést az 1859-ben lezajlott Solferinói csata ösztönözte. Az ütközet, amely az osztrák és az egyesített francia-szárd haderők között zajlott, óriási emberáldozatot követelt.
– Henry Dunant svájci üzletember a csatatéren látva a negyvenezer halottat és sebesültet, megrendülten kereste a segítségnyújtás lehetőségét. A szomszédos falu lakosaiból önkéntes segélycsapatokat szervezett, amelyek nemzetiségre való tekintet nélkül részt vettek az ápolásban, segítségnyújtásban. E megrendítő élmény késztette Henry Dunant-t arra, hogy javaslatot fogalmazzon meg a háborúk áldozatainak védelmére és segélyszervezet létrehozását kezdeményezze. Így indult az eszme, melynek hatására 1863-ban megalakult egy humanitárius mozgalom, a Vöröskereszt – fogalmazott Lipóthné Komjáti Andrea.
A Magyar Vöröskereszt 1881-ben jött létre. Megalakulását a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 1882. évben ismerte el. A Magyar Vöröskereszt 1921-től tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének.
Tevékenységét a „Háború áldozatainak védelmét szolgáló” négy Genfi Egyezmény, valamint ezek kiegészítő jegyzőkönyvei alapján végzi, mely egyezményeknek a Magyar Köztársaság jelenleg is részes állama, figyelembe veszi a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold mozgalom alapszabályát. Együttműködik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával, támogatja a nemzetközi humanitárius jog fejlesztését és ismertetését – folytatta beszámolóját a megyei igazgató.
A Vöröskereszt főbb célkitűzéseiről elmondta, hogy szervezetük az élet és egészség védelmét, a személyiség tiszteletben tartását, a szociális gondok enyhítését, a betegségek megelőzését, a fegyveres konfliktusok, katasztrófák áldozatainak megsegítését, a Genfi Egyezményekből adódó feladatokban való közreműködést, a nemzetközi humanitárius jog, a Vöröskereszt alapelveinek terjesztését és a társadalmi szolidaritásra nevelést tartja legfőképpen szem előtt. Missziójukat a Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény is megerősíti.
1939 óta vesznek részt a véradásszervezésben. Éves szinten 11–13 ezer véradóeseményt rendeznek. Ezek mellett a véradók megbecsülése, a lakosság buzdítása és „az ügy” népszerűsítése is feladatuk.
– Törvényben meghatározott alaptevékenységünk, hogy hátrányos helyzetű embereken segítsünk. Szociális szolgáltatásaink 19 megyében és Budapesten egyaránt elérhetőek. A szociális segítségnyújtást szakemberek és önkéntesek bevonásával valósítjuk meg – hangsúlyozta Lipóthné Komjáti Andrea.
A katasztrófa felkészülés, válaszadás és helyreállítás egyaránt beépül minden katasztrófavédelmi projektjükbe. Feladatuk a lakosság felkészítése az esetleges katasztrófákra, pl. árvizekre, jégviharra vagy olyan tömegszerencsétlenségre, mint a vörösiszap-katasztrófa volt 2010-ben – tudhatták meg az előadótól.
Az egyik legnagyobb emberi szenvedés abból a bizonytalanságból fakad, ha elszakadunk valamelyik hozzátartozónktól, és nem tudjuk, mi lett a sorsa. Ebben a helyzetben segít a Vöröskereszt keresőszolgálata.
Alapvető feladatuknak tartják az elsősegélynyújtó ismeretek terjesztését és az elsősegélynyújtás népszerűsítését. A jogosítvány megszerzéséhez szükséges elsősegély-vizsgákat is a Vöröskereszt égiszén belül szervezik.
– Menekültügyi segítő tevékenységeink a rendszerváltás idején kezdődtek. A területen végzett aktivitásaink: családegyesítés, befogadó-helyeken szükségletfelmérés, adományosztás, pszichoszociális segítségnyújtás, elsősegélynyújtás, esetenként integráció, nyelvoktatás – hangzott el az előadáson.
A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt missziója a fiatalkorúak céljainak és érdekeinek képviselete, mind hazai, mind nemzetközi szinten. Elősegítik a fiatalok életének és egészségének védelmét, biztosítják a jövő mozgalmát. Egyik fontos célkitűzésük a lakosság egészséges életmódra nevelése, az egészség védelme. Ennek megvalósítása és közvetítése érdekében kontrollszűréseket végeznek, illetve részt vesznek közösségi és helyi programokon.
Kiemelt szerepet kölcsönöznek a Bács-Kiskun megyei szervezet munkatársai az ifjúsági nevelésnek. Ennek keretében programokat szerveznek gyerekek számára – az óvodásoktól egészen a középiskolásokig megszólítva a jövő nemzedékét. Mit kell bejelenteni segélyhíváskor? Hogyan kell szakszerűen végrehajtani az újraélesztést? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődők.
„Balatoni nyár” megnevezéssel létrehozták a mozgássérült és hátrányos helyzetű gyermekek integrált nyári táborát 18 éves korig, emellett szituációs gyakorlatokat is rendeznek a szünidejüket töltő fiataloknak „Közlekedik a család” címmel.