Szarvason kirándultak a Wojtyla Ház idősei
Képgaléria
A látogatóközpont épületében 7000 literes akváriumrendszer ad otthont a bemutatott halfajoknak. Az állatparkban pedig közel 40 féle madár-, emlős-, illetve hal egyedei láthatók.
Az állatok részben különböző védelmi programokban résztvevő fajok példányai, másrészt a természetben önálló életre alkalmatlan egyedek. A kirándulók találkozhattak rókával, gím- és dámszarvassal, őzzel, vaddisznóval, de olyan rejtett életmódú állatokat is közelről megfigyelhettek, mint a mókus, a vadmacska, a borz, a nyuszt vagy éppen az aranysakál.
A park egyik legismertebb lakói az európai bölények. A kontinens ma élő legnagyobb testű szárazföldi emlőse hajdan gyakorta megfordult a lombhullató erdőkben, még Mátyás király korában is vadásztak rá, aztán az évszázadok alatt élőhelye annyira megfogyatkozott, hogy 1925-re a vadon élő állomány kihalt. Az állatkerti példányoknak köszönhető, hogy a fajjal ez végül nem történt meg, és a sikeres visszatelepítéseknek köszönhetően ma már újra léteznek vadon élő bölények – tudhatták meg a kirándulók a látogatóközpont vezetőjétől.
Tessedik Sámuel és Boczkó Dániel lelkészek működése alatt épült fel 1788-ban – mindössze két év alatt – a szarvasi evangélikus Ótemplom. Létrehozása majdnem kizárólag Tessedik nevéhez fűződik – tudhatták meg a zarándokok az itteni gyülekezet gondnokától, aki hozzátette: a szószék és oltár fából készült aranyozással. Az oltárkép Jézus menybemenetelét ábrázolja. Két oldalán, Tessedik idejében, az urnák helyén két istennő szobor állt: a reményé és ájtatosságé, valamint a munkálkodásé. 1817-ben a szobrok helyébe urnákat állítottak, ugyanakkor helyezték a keresztelő medencét is az oltár közepéről a keleti részre. A templomban 3000 hívő lélek számára van hely, karácsonykor hagyományosan itt is megtelik Isten háza.
Az Arborétum és a „Pepi-kert” története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József – akit „Pepinek” becéztek – a mai Arborétum magasabban fekvő részein – amelyet az árvizek nem öntöttek el –, ültetett el néhány fát. Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál (1861-1947) örökölte, aki nagybátyjától megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő „ligetes, fás legelőt”, ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról.
A történelmi Magyarország és egyben a Kárpát-medence mértani közepén, Szarvason, hazánk egyetlen interaktív makettparkjában megelevenedik történelmünk. Közel száz híres magyar és egykori történelmi magyarországi épület – köztük a kecskeméti Cifrapalota – kicsinyített másában, valamint szabadtéri kisvasutak robogó szerelvényeiben gyönyörködhettek a kecskeméti vendégek, akik végül a Holt-Körös partvidékének természeti értékeit is megcsodálhatták a 84 éves Boglár sétahajó fedélzetéről.
