Búcsúi szentmisével, terményáldással zárultak a műkerti Assisi Szent Ferenc napok
Képgaléria
A ferences rend megalapítója, Itália, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje tiszteletére szervezett programsorozat kezdő momentumaként október 4-én – Assisi Szent Ferenc emléknapján – jótékonysági kályhaosztásra került sor a Wojtyla Barátság Központ udvarán, ahol egy-egy kandallót vehetett át hat rászoruló, nagylelkű támogatók felajánlásával.
Október 5-én délelőtt óvodások érkeztek a műkerti szentélybe, majd őket követve a helyi általános iskola hittanos nebulói látogattak ide. A gyerekeket dr. Fekete László, Isten műkerti hajléka építésének egykori kezdeményezője, a kápolna jelenlegi gondnoka fogadta és vezette végig a szakrális hely külső-belső terében, bemutatva Krisztus keresztre feszítésének történetét, valamint Ferenc szerzetesi életét, miközben a szentmisék legfontosabb kellékeire is kitért.
Október 7-én, vasárnap délután állatszenteléssel folytatódott a programsorozat, melynek keretében Harbula István, a Barátok templomának káplánja áldotta meg a kápolna elé hozott háziállatokat, miután dr. Drozdik Ferenc megyei főállatorvos – dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester és Lévai Jánosné, a terület önkormányzati képviselője jelenlétében – köszöntötte a nagyszámban megjelent érdeklődőket.
Az állatok megáldását ünnepi szentmise követte, melyet dr. Bábel Balázs érsek celebrált, aki hangsúlyozta: – A szentek az evangéliumokban foglaltak megvalósítása által saját korukban felmutatják a történelemben tovább élő Jézus Krisztust, hisz ő megígérte, velünk van a világ végezetéig. Tanításait, tetteit közvetítik a benne hívő keresztények. E téren kimagasló helyet töltenek be a szentek, köztük az itáliai Assisiben élt Ferenc. Szerzetesrendjének szabályzatát sem másoktól kölcsönözte, ehelyett vallotta, nekünk elég az evangélium, azt kell helyesen megvalósítanunk.
A mára utalva kijelentette: – Világszerte mérhetetlen különbségek alakultak ki anyagi vonatkozásban. Ott tartunk, hogy néhány család kezére jutott az emberiség gazdasági erejének több mint fele. Előbbiek hozzávetőlegesen ugyanannyit birtokolnak, mint összességében mindenki más e világon. A szegénység mibenlétéről sokat tudunk, azonban arról, miként töltik idejüket a szupergazdagok, erről kevés információ kerül napvilágra – nem véletlenül. Elzárt világban, védőfallal körülvéve élnek, ki sem mernek menni az utcára, környezetükkel nem tartanak kapcsolatot. Helikopterrel közlekednek, és ha nagyritkán összeülnek tanácskozni, rendőrök, katonák védik nyugalmukat. Jókai után szabadon elmondhatjuk róluk: szegény gazdagok. Mennyivel egyszerűbb azok mindennapi valósága, akiket ugyan senki sem véd, mégis bátran mehetnek bárhová, és elmondhatják a napnyugtáról: az enyém is, hiszen Isten teremtette. Mindazonáltal a szociális kérdéseket nem lehet megoldani tisztán gazdasági alapon, ahhoz leginkább erkölcsi tőkére van szükség. Ferenc jómódú ember volt, mégis le tudott mondani jelentős vagyonáról, mondván: mindent Istentől kaptam, a szegények oldalán állok. A nincstelenség kérdése tehát csak erkölcsi alapon orvosolható, pusztán gazdasági erő nem elégséges.
Az ünnepi alkalmat szeretetvendégség zárta a kápolna előtti téren.
