Horeftosz Konstantin tartott előadást a Wojtyla Házban

A helyi Görög Települési Nemzetiségi Önkormányzat elnöke egyebek mellett kifejtette, hogy Kecskeméten 2014-ben először jöhetett létre görög nemzetiségi önigazgatási szervezet, pedig a régi kereskedődiaszpórának jelentős története van a városban. Például ma is áll a kecskeméti görögök által épített ortodox templom, melynek egyházi főhatósága a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus. (Fotók: Mátyus István)

Horeftosz Konstantintól ugyanakkor megtudhatták a Wojtyla Barátság Központ gondozottjai, hogy görög nemzetiségű polgárok évszázadokkal ezelőtt jelentős számban menekültek más európai országokba a négyszáz évig tartó török hódoltság rabigája alól. Minden korábbi vagyonukat hátrahagyva így jutottak el szép számmal – javarészt kalmárok – az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területére, így Kecskemétre is.

Az itteni görög kereskedők már a 17. század vége felé jelentős szerepet játszottak a város életében. 1708 májusában huszonhat kompániát alakítottak, melyek a tisztességes üzleti magatartás örökérvényű fundamentumán jöttek létre. E szerveződések gazdasági tevékenység mellett kulturális feladatokat is elláttak.

A 18. század a kecskeméti görög élet fellendülésének időszaka: iskolát alapítanak, megkezdik egy – ma is teljességgel funkcionáló – ortodox templom építésének előkészületeit, egyházi könyvtárat létesítenek és azt folyamatosan gyarapítják, papjaikat pedig görög területekről, főképp monostorokból hívják meg egyházi szolgálatra.

Számos gazdasági megszorítás után a görögök végül a 19. század 20-as éveiben nyertek teljes polgárjogot Kecskeméten.

Itt élő leszármazottjaik száma mára kissé megfogyatkozott, ám területi nemzetiségi önkormányzatba tömörülve napjainkban is szerves részét képezik a hírös város szellemi kulturális életének.

Kövessen minket a Facebookon is!