Szegeddel ismerkedtek a kecskeméti nyugdíjasklubosok
Képgaléria
Az egynapos kiruccanás programtervét Farkas Pál, a Karol Wojtyla Nyugdíjas Klub vezetője állította össze, a lebonyolításban dr. Somorjai Ferenc idegenvezető működött közre, minden egyes állomáson megcsillogtatva kiapadhatatlan tudását.
– Szeged történelmének és mai városképének egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek többsége a természeti katasztrófa során elpusztult, a mai építmények jó része ezután épült – kezdte bevezetőjét Somorjai Ferenc, majd az egyes helyszíneken ízes humorral fűszerezett, tudományos igényességgel megfogalmazott előadás formájában ismertette a látnivalók történetét.
Az ötszáz éves alsóvárosi ferences templom a magyar késő gótikus építészet egyik legérettebb alkotása, a dél-alföldi régió kiemelkedő látnivalója, a Pannonhalmi Bencés Apátság után hazánk második legrégebbi, ilyen jellegű épületegyüttese. A templom mellett létrehozott, jelenleg is eredeti funkciójának megfelelően működő kolostorépületben látogatóközpontot alakítottak ki.
A szegedi Új zsinagóga Magyarország második, egyben a világ negyedik legnagyobb izraelita temploma.
Eklektikus stílusú épület, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel. Kiváló akusztikájának, valamint tekintélyes befogadóképességének köszönhetően komoly- és könnyűzenei hangversenyeket is tartanak benne.
Szeged legnagyobb tere a folyamatosan megújuló Széchenyi tér. A parkban jó néhány, művészeti szempontból értékes szobor is megtalálható, többek között Vásárhelyi Pálé, akinek felbecsülhetetlen jelentőségű szerep jutott osztályrészül a Tisza szabályozása során.
A Széchenyi tér egyik oldalán a Városháza áll; egy gyönyörű, neobarokk stílusban megalkotott épület.
Közvetlen szomszédságában áll a Bérház, amit egy különleges folyosó – az úgynevezett „Sóhajok hídja” – köt össze a Városházával. Létrehozásának legfőbb oka az volt, hogy mikor Ferenc József meglátogatta az újjáépült várost, nem szeretett volna túl távol lenni kíséretétől, így őrségétől sem, akik a Bérházban kaptak szállást. Éppen ezért a város vezetői a híddal teremtettek közvetlen összeköttetést.
Szeged egyik szimbóluma a Dóm, más néven Fogadalmi templom. Az elnevezés onnan származik, hogy az 1879-es árvíz után a város vezetői közösen fogadalmat tettek, hogy egy monumentális méretű, egyedi kialakítású templomot építenek a megsemmisült istenháza helyére.
A Dóm tér Szeged egyik legismertebb jelképe. A jellegzetes, vörös téglás árkádok alatt a kecskeméti látogatók elsétálhattak a város hírességeit ábrázoló szobrok, domborművek előtt. Itt rendezik a Szegedi Szabadtéri Játékokat is. A téren helyet kapott továbbá egy különleges zenélő óra, melyet helyi órásmesterek készítettek a város számára.
Szeged legnagyobb sétálóutcája a Kárász utca. A Széchenyi teret köti össze a Dugonics térrel, miközben keresztezi a Klauzál teret is. A korzó telis-tele hangulatos szobrokkal. Hozzájuk társulnak az utcazenészek, a pálmafák, és nem utolsó sorban a kávézók, bárok, cukrászdák teraszai.
A Kárász utcában lelhető fel Szeged egyik legnépszerűbb, legnyüzsgőbb tere, a Klauzál tér. A város híres cukrászdáinak teraszai is itt láthatók, valamint e helyen áll az épület, melyről Kossuth Lajos elmondta utolsó magyarországi beszédét.
A Dugonics teret, melyet a nagy árvizet megelőzően búzapiacként tartottak számon, Dugonics András paptanárról nevezték el, aki az első magyar nyelvű regény írója volt. A téren felállított szobra Szeged első ilyen köztéri műalkotása. A vele szemben felállított zenélő szökőkutat 1979-ben adták át, mely az itteniek kedvenc találkozóhelye.
A mai Szegedi Tudományegyetem jogelődje a Báthory István által 1581-ben alapított kolozsvári jezsuita kollégium. Napjainkban hatvannyolc egyetemi és hatvanhat főiskolai karral, valamint közel harmincezer egyetemi-főiskolai hallgatóval büszkélkedhet.
A kora őszi barangolást legvégül közös sétahajózás tette felejthetetlenné.
