Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki a kecskeméti B. Tóth Ferencet
Egyáltalán nem volt egyszerű élete. A családi viszályok, a háború, a kisemmizés, az üldöztetés olyan akadályokat gördített Ön elé, amelyeket lehet, hogy a gyengébb akarattal rendelkezők nem tudtak volna átugrani.
Nos, igen. Szüleim gazdálkodó emberek, egyszerű polgárok voltak. Tisztességesen, szorgalmasan, eredményesen építették a háború előtti időszakban az életüket. A szüleimtől, nagyszüleimtől látott gondolkodásmód meghatározta a gyerekkoromat, ehhez a beidegződéshez, egész életemben próbáltam magam tartani. Szüleim vallásos emberek voltak, és így is neveltek. Ez az értékrend hozzátartozik a polgári életvitelhez. A kettő csak együtt képzelhető el számomra. Ide tartozik a tisztesség, becsületesség, megbízhatóság, az igazmondás, a korrektség, a munkaszeretet, a magyarság tudat, a hazaszeretet, a küzdőképesség, s az állhatatosság. Ezek a tulajdonságok képezték a polgári társadalom alapjait. Ebben a szellemben nőttem fel, ami meghatározta életemet. Felekezeti iskolába jártam, ahol ugyanezeket az elveket erősítették meg. A tanítók és tanárok kiváló nevelők voltak, embert faragtak belőlem, amiért hálás vagyok nekik.
A II. világháború óriási változást hozott életünkbe. Az orosz hadsereg jelenlétében az 5 százalékos Magyar Kommunista Párt rövid idő alatt átvette a hatalmat. Céljuk volt a polgári értékek teljes felszámolása, a múlt eltörlése, minden áron. Üldözték a polgári rend értékeit, elvették javaikat, internálások, bebörtönzések, kitelepítések, állandó üldözések jellemezték a rendszert. Ebben a lehetetlen helyzetben éltünk. A polgárságot ellenségként kezelték. Engem nem engedtek továbbtanulni, megbélyegeztek. Ez az üldöztetés még a tényleges katonai szolgálat idején is fennállt. Ugyanis úgy voltam a hadseregnél nyilvántartva, mint ellenség.
Nem lehettem írnok, felderítő, gépkocsivezető. Bár ezekre a feladatokra alkalmasnak találtak az alakulatnál a képességeim miatt, de a káderlapomban megbízhatatlannak nyilvánítottak. Az elhárító tiszt és a politikai tiszt nem engedte, hogy dolgozzam, mondván áruló lennék és kiadnám a katonai titkokat. Ilyen körülmények között éltem meg a sorkatonai életemet. S még egy évvel a bevonulásom előtt, a politikailag megbízhatatlan embereket munkaszolgálatra hívták be és építkezéseken, bányákban dolgoztatták. Ez a színtiszta igazság. Így működött a szocialista rendszer. Ezt el kellet viselni szó nélkül, viszont az akaraterőnk a többszörösére nőtt, ami később hasznosult. Ebben a lehetetlen helyzetben éltünk. Csak a családi szeretet és a hitünk tartotta bennünk a lelket. Nem tudom, mit szólnának most az MSZMP utód pártok, ha velük is így bántak volna rendszerváltás után.
Nem volt más lehetőségem, mint hogy 15 évesen felmentem a fővárosba, ahol kőműves inas lettem. A munkát Budapesten kezdtem el 1949-ben. Az építésvezetőm elmondta, hogy hogyan tervezzem meg a jövőmet. 10 éves feladatot adott arra vonatkozóan, hogyan lehetek építész. Ezt most nem részletezem, de megfogadtam a tanácsát és ember feletti, kemény céltudatos munkával, tanulással 1961-ben építész lettem. Mivel fizikai dolgozó voltam, a felvételin, ahol a jelentkezési lapomon, mint munkás szerepeltem, felvettek a budapesti Ybl Miklós Építőipari Technikumba. Óriási előnyöm volt, hogy a gyakorlatra szereztem meg az elméleti tudást, így a szakmában nem volt olyan feladat, amit ne tudtam volna megoldani. Megszereztem a diplomát, építész lettem. Mindezt munka mellett. De a 10 év csak a munkából és csak a tanulásból állt. Különösen akkor kamatozott ez a tudás, amikor építési vállalkozó lettem. Saját magam hasznára kamatoztattam a tudásomat.
Rengeteg épületet tervezett, illetve építtetett meg. Melyek azok a munkák, amelyeket mindenképpen ki kell emelni?
1962-től kezdve, miután megkaptam a tervezői engedélyemet, a munka mellett családi házakat, nyaralókat terveztem, s később ez az igény csak bővült a megrendelők részéről. Ekkor már orvosi rendelőket, szülészeti osztályt, kereskedelmi üzleteket, vállalati üdülőket, 1000 vagonos raktárt, európai szintű lovardát, irodaházat terveztem. Munka után ezt szívesen, örömmel és nem utolsó sorban azért végeztem, mert jó keresetet is biztosított. A kivitelezést is hivatásnak tekintettem ugyan úgy, mint a tervezést. Egyébként a jó építész úgy dolgozik és alkot, hogy a létesítmény, amit megépít, örömforrás legyen, és legalább 3-4 generációt, a jövőt szolgálja. Az egyik legnagyobb feladatom a Nagykőrösi Konzervgyár országosan kiemelt beruházásának 5 éves projektjének megvalósítása volt. A cél az volt, hogy a gyár, ami Magyarország legnagyobb és legjobb minőségű termékeit gyártotta, az évi 5 ezer vagonnyi termelését 10 ezer vagonosra fejlesszük, a gyártás folyamatossága mellett. Én kaptam meg a feladatot, én voltam az építkezés vezetője. Ez a munka átlagfeletti gondosságot jelentett, hogy a termelés folyamatossága mellett készüljön el a bővítés, a korszerűsítés és az új szárny építése. Ehhez a feladathoz olyan szakmai ismeretekkel rendelkező gárdát kellet létrehozni, akik a vezetésemmel meg tudják valósítani a megtervezett létesítményeket. Azt is ki kell emelni, hogy a saját szakgárdát is napi rendszerességgel összhangban kellett tartani. Nagy felelősséget jelentett ez a feladat. 5 év alatt a beruházás elkészült határidőre, költségirányzaton belül, baleset nélkül, dicséretesen.
A fenti munkával párhuzamosan épült a Tormási 398 lakásos lakótelep, amit másodállásban végeztem. Ugyancsak itt épült meg a lakótelep szomszédságában, egy 24 lakásos társasház. Ezt is a tervezéstől, a műszaki átadásig én bonyolítottam le, építettem fel. Nagy változást az jelentett, amikor építési vállalkozó lettem 1985-ben. Ez a feladat új életformát követelt, amit zökkenők nélkül megoldottam, mert nagyon akartam. S közben természetesen egyéb építési feladatokat is végeztünk. Az irányításom alatt több száz ember végezte a munkálatokat, a feladatokat.
Kecskeméten a KIKFOR telephelyét, 2,5 hektárt vetettem meg a rajta lévő épületekkel. S itt alakítottam ki az irodámat, a telephelyemet. Itt épült fel a Schindler Ablakgyár, a Flóraland virágdiszkont saját kivitelezésben. A meglévő betonvázas 1200 m2-es épületet kialakítottam a Philip Morris nemzetközi vállalat Dél-magyarországi telephelyének. Ezt is sikerként értékelem. Érdekes feladat volt az UNIVER szövetkezetben való építés teljes körű feladatának elvállalása. A munkánk pontossága, versenyképessége révén tudtam bekerülni a Szarka Balázs elnök úr által vezetett, igen magas színvonalat megkövetelő cégéhez – hosszú, közel 25 éves átölelő munkával –, együtt fejlesztettük az UNIVER-t. S ebből alakult ki a jelenleg működő 40 milliárdos UNIVER csoport.
Ön a mai napig dolgozik, önálló céget alapított. Viszont amit mindenképpen meg kell említeni, az a Hírös Lovarda, amely szintén az élete szerves részévé vált.
A következő említésre méltó munkám a Kecskeméti Hírös Lovarda. Ez a Kiskőrösi úton épült meg, saját tulajdonomban van. A sors úgy hozta, 1999-től kezdtem el a lovarda fejlesztését, építését. S mint építési vállalkozó, tudatosan áttanulmányoztam az országban lévő lovardákat, s felkerestem a Testnevelési Egyetem lovas szakág vezetőjét, s az összegyűjtött ismeretek alapján kezdtem el a tervezését és a megvalósítását a lovardának. Megjegyzem, hogy az kell az építész tervezéskor és a kivitelezésnél a főszempontnak lenni, hogy a lovas célokat kielégítse, s a létesítmény 200 évig szolgálja a tervezett feladatokat. Úgy gondolom, hogy ezt a célt a lovardánk tudja. A lovarda színvonala 5 patkós minősítést kapott, ami európai színvonalat jelent. A létesítményt az iskolai lovas oktatásra hoztuk létre. A Testnevelési Egyetemmel együtt a tanításhoz szükséges tanmenetet, segédletek kidolgoztuk. Így az országos iskolai oktatás feltételét Kecskeméten megvalósítottuk, kidolgoztuk. Az Agrárminisztérium, Nagy István miniszter és Dallos Gyula miniszteri biztos a létesítmény megtekintése után elhatározták, hogy mivel a Hírös Lovardában minden feltétel adott, így itt valósítják meg Országos Nemzeti Lovas Tudásközpontot. Ennek az a feladata, hogy a Testnevelési Egyetem irányításával szervezze meg az országos iskolai lovas oktatást, továbbá a lovas oktatói és az edzői képzést is, mivel ez eddig nem így működött. Ez a folyamat remélem a jövőben megvalósul és átveszi az Agrárminisztérium a létesítményt.
Ön mindig ügyelt arra, hogy távol maradjon a politikától. Volt azonban egy időszak, amikor mégis úgy döntött, hogy támogatja a politikusokat.
Az oroszok bejövetele után, ahogy a kommunisták átvették a hatalmat, nem lehetett politizálni. A polgár vagy elfogadta a hatalom diktatúráját és ezt dicsőítette, vagy, ha más volt a véleménye és azt kifejtette, lecsukták, vagy bebörtönözték. Csak a saját baráti körben lehetett vitatni az őrültségeket, s ez a hatalom végül is megbukott, nem csak a Szovjetunióban, hanem nálunk is. Nekem, mint vezetőnek előírták a Marxista Esti Egyetem elvégzését, ahol is, mint az egyedüli párton kívüli, jól megvoltam. Csak kérdéseket tettem fel, amire a legtöbb esetben nem tudott az előadó válaszolni, véleményt sose mondtam, de tudtam mi az igazság. A rendszerváltást megelőzően volt szakmai egyesületünk, az Építőipari Tudományos Egyesület, ahol viszont el lehetett mondani, hogy mi a jó és mi a rossz a rendszerben. Ezek már előjeleit mutatták a rendszerváltásnak. 1987-ben alapító tagja voltam a rendszerváltó MDF-nek. S azután, hogy árulás történt, lehetőségem volt Dávid Ibolyának a szemébe mondani, hogy áruló, s kiléptem a Demokrata Fórumból. Nem vállaltam politikai vezető szerepet sosem, nem hagytam a szakmámat.
De azért van olyan párt, amelynek sorsát a szívén viseli, vagy legalábbis támogatja annak ellenére, hogy nem tagja?
Igen. Úgy ítélem meg, hogy a Fidesz polgári értékeket vállalt fel, és magáénak mondja. Úgy gondolom, hogy ezekkel egyetértek. A gazdaság szakszerű irányítása is beigazolta, hogy az ország érdekében, az emberek javára teszi a szükséges intézkedéseket. Ennek ismeretében tagja is vagyok a Fidesznek, és minden lehetőségemmel támogatom céljait. Az elmondottakkal kapcsolatban a kecskeméti polgármesteri működést segítem, minden lehetőséget kihasználok, hogy ennek a kormánynak az irányításával ez a városvezetés vezesse a várost. Isten őrizzen bennünket, hogy a kommunisták utódpártjai, akik bebizonyították, hogy nem képesek a társadalom értékeit képviselni, kerüljenek hatalomra. Láttuk, hogy csak a maguk meggazdagodását és jólétét tarják fontosnak. A terror egyértelmű kifejezése, hogy a Fidesz békésen felvonuló tömegébe lőttek, amikor Gyurcsány volt a miniszterelnök. Amikor a hatalom a kezükben volt, eladósították az országot, a szakadék szélén voltunk, és ebből a helyzetből 10 év alatt működő virágzó országot épített a polgári kormány. 35 éve Kecskeméten lakom családommal együtt, s természetesen mindent elkövetek a városunk fejlesztéséért, építésért.
Munkám során olyan légkört biztosítottam, hogy a velem dolgozó és környezetemben lévő emberek – akiket nem tudok itt felsorolni – emberileg, szakmailag, barátilag, politikailag segítettek céljaim megvalósításában. Ő nélkülük nem tudtam volna céljaimat elérni. Mindenkinek köszönet a segítségükért. A fiatal koromban történt megpróbáltatások olyan módon tettek edzetté, hogy most 85 éves koromban is van erőm, egészségem alkotni, dolgozni. Vállalkozásaimat a mai napig szervezem, irányítom, fejlesztem. Ez az egyik legfontosabb feladat.
Mottó Arany Jánostól: „Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, / Ember lenni mindég, minden körülményben.”
