Június 20. vasárnap, Rafael | EUR: 355; USD: 298; CHF: 324
Hírek, események 2021. június 8. 13:33

Bálint Sándorra emlékeztek a Wojtyla Házban

Képgaléria
Bálint Sándorra emlékeztek a Wojtyla Házban
A néprajzkutató, művészettörténész, egyetemi tanár, Bálint Sándor (1904-1980) életpályáját idézték fel a Wojtyla Barátság Központban abból az alkalomból, hogy Ferenc pápa elismerte a neves etnográfus hősies erényeit. Ezzel pedig küszöbéhez érkezett a „legszögedibb szögedi” boldoggá avatása. (Fotók: Mátyus István)

A Wojtyla Akadémia programsorozat keretében tartott rendezvényen részt vett Lévai Jánosné tanácsnok, önkormányzati képviselő, aki a népkonyha gondozottjainak társaságában összefoglalását adta Bálint Sándor életművének.

Bereznai Zsuzsanna, a Kecskeméti Katona József Múzeum nyugalmazott főmuzeológusa ezt követően részletesen kitért a tudós kutatási területeire, ismertette a vallási néphagyományokat, valamint az Alföld és legfőképpen Szeged néprajzát. Beszámolójából kiderült, hogy Bálint Sándor a hírös városhoz is kötődött, hiszen az 1970-es évek végén a kecskeméti Piarista Rendház konfráterévé (tiszteletbeli tagjává) választották.

Finta József, a kecskeméti Nagytemplom plébánosa, a szegedi Gál Ferenc Egyetem oktatója az esemény végén átvette, hogy később Szegedre, a Szeged-Csanádi Egyházmegye múzeumi gyűjteményébe juttassa a „szent ember” egyik, Farkas P. József, a Wojtyla Ház alapító-igazgatója birtokában lévő kéziratát, melyet 1978. szeptember 13-án Dunavecsén jegyzett be a helyi művelődési ház emlékkönyvébe ilyképpen:

„Örömmel jöttem Dunavecsére nemcsak előadni, tanítani, hanem tanulni, átélni is. Itt a középkori magyarság él ma is; megfogyva bár, de szívében, idegzetében hordozza a hódoltság hősi helytállását, a magyar reformkor bizakodását, Petőfi tanítását. Napjainkban is megtalálja helyét a bölcs alkalmazkodásban, de a törhetetlen hűségben is.”

Az esemény végén a jeles néprajzkutató emlékére egy percig kongott a Wojtyla Ház harangja.

Bálint Sándor 1904. augusztus 1-én született Szegeden. Az alsóvárosi paraszti életmóddal és az alföldi néphagyománnyal már gyermekkorában megismerkedett, melyet később maga kezdett el kutatni. A középiskolát a szegedi piaristáknál végezte, majd a Ferenc József Tudományegyetemen magyar-történelem szakos diplomát szerzett. Ugyanitt lett tanársegéd, később a Néprajzi Intézetben gyakornok, majd végül 1934-ben magántanárrá habilitálták. Professzorként óriási erőfeszítéssel és odaadással vállalta az Alföld, különösen az alföldi szakrális néprajz kutatását. 1944-ben nyilvános rendkívüli egyetemi tanárrá, később 1947-ben nyilvános rendes egyetemi tanárrá nevezték ki a néprajzi tanszéken.

1951–56 között a kommunista hatóságok eltiltották az egyetemi oktatástól, és csak 1957-től folytathatott újra oktatói tevekénységet. A szocializmus éveiben is rendőri megfigyelés alatt állt, majd 1965-ben koholt vádak alapján felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 1966-ban nyugdíjazták. Bálint Sándor 1980. május 10-én egy közlekedési balesetben hunyt el.

Hitvalló élete, máriás lelkisége, illetve szülővárosának hagyománya és kultúrája iránt érzett szeretete miatt már életében is nagy tisztelet övezte. Barna Gábor néprajztudós így foglalta össze – a tudományos és szakmai életben elődje – életét: „Bálint Sándor a keresztény humanizmus eszméinek képviselője, európai műveltségű és kitekintésű tudós, igazi pedagógus, hitvalló.” Így emlékezik rá ma is az Alföld embere, az egyetemi élet és a Szeged-Csanádi Egyházmegye egész közössége.

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Szegények Akadémiája