Tatán kirándultak a wojtylások
Képgaléria
A tatai kirándulást érdemes a tó partján kezdeni, innen bebarangolhatjuk a város történelmi és idegenforgalmi központját.
Az ország legrégebbi halastava, a középkor óta haltenyésztésre is használt Öreg-tó és környéke ma természetvédelmi terület. Ligetes sétányait gyalogosan vagy kerékpárral is bejárhatjuk. Nyáron kajakozók, vitorlások paradicsoma.
A tóvárosi sétányon több egykori malmot is találunk, melyek arra emlékeztetnek, hogy hajdan a karsztforrások tucatjainak erejét használták a tataiak. Ezeket napjainkban csónakházként, vendéglátó egységként és irodának átalakítva próbálnak meg hasznosítani.
A Derítő-tó 1961-ben, az Öreg-tó védelme érdekében jött létre, ma kedvelt horgászparadicsom.
Az 1300-1400-as évek fordulóján királyi nyaralónak, vadászkastélynak épült Tatai vár Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás uralkodása táján az ország egyik legszebb reneszánsz épülete volt. Később barokk, majd romantikus felfogásban építették tovább.
A vár ma a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményének ad helyet.
Az Angolpark maga is több látnivalóval rendelkezik. Magyarország első angol típusú kertjét 1783-ban gróf Esterházy Ferenc megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette.
A 23 hektáros, két kis szigettel rendelkező, hangulatos Cseke-tó a hajdan bővizű források vizével került létrehozásra. A romantikus tó igazi horgászparadicsom.
Az országban Tatán ültettek először szomorú fűzeket. Ez a Kínából származó vízkedvelő növény hamar a romantika korának jellegzetes kerti díszévé vált.
A Cseke-tó mellett jött létre a neves olimpiai edzőtábor is az 1948-as olimpia előtt. Az akkori sportvezetők úgy gondolták, hogy az itteni éghajlat hasonlít legjobban londoni olimpia helyszínének klímájához. Azóta is rendszeresen itt készülnek fel sportolóink a megmérettetésre.
Az Esterházyak nyárilakja, a Kiskastély az Angolpark legkorábbi épülete, 1784-ben Grossmann József építette. Jelenleg korhű, barokk berendezéssel és Herendi porcelán kiállítással várja a látogatókat. Ennek apropóját az adja, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra 19. századi felvirágoztatója a Tatán élő Farkasházi Fischer Móric volt.
A Charles Moreau által tervezett romantikus műromokat 1801-ben emelték, melyekhez egy romantikus kőhídon lehet bejutni. A korban oly divatos mesterségesen létrehozott romokat többek között a közeli vértesszentkereszti román kori apátság köveiből építették.
A Bécsben élő Charles Moreau a 19. század elején hazánk egyik kedvelt kastélyépítésze lett. Moreau egyszerre volt mérnök, kerttervező és festő, akit Esterházy Miklós herceg azzal bízott meg, hogy megtervezze a kismartoni kastélyát. Így került kapcsolatba az Esterházy-család grófi ágával is.
Az angolparkban találunk továbbá pálmaházat, szabadtéri színpadot és török mecsetet is. Az utóbbi előtt egy pad őrzi Kazinczy Ferenc látogatásának emlékét.
A Harangláb, más néven az Óratorony az Országgyűlés téren tekinthető meg. A nyolcszög alaprajzú, háromszintes építményt 1763-ban, Éder József építette. Különlegessége, hogy a faszerkezet vasszögek nélkül készült. Az Óratorony nevet a tetőjén lévő négy fedett óráról kapta. Az egykor Tatán tartott országgyűlés emlékét egy emléktábla őrzi a falon. 2004 óta minden órában harangjáték hallható. Az óratorony a túloldali Kapucinus templom és rendház tornyának pótlására épült.
A Kálvária-domb a 166 méteres tengerszint feletti magasságával a város legmagasabb pontja 1958 óta természetvédelmi területként tartják számon. Csodálatos kilátás nyílik Tata belvárosára és az Öreg-tóra.
A kopár dombtetőn álló kálvária Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. A kápolnát az egykori Keresztelő Szent János tiszteletére épült, majd később megsemmisült templom alapköveire építették újjá.
A kilátótorony a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi. A kilátótorony egykor sörétöntő toronyként funkcionált. 40 méter magas, tetejére közel 200 lépcsőfok vezet.
Az 1760-as évek elején Esterházy Miklós gróf a vár lebontásával, annak helyére nagyszabású, új kastély tervének az elkészítésével bízta meg Fellner Jakabot. A négy változatban kidolgozott terv megvalósítását részben Esterházy Miklós halála (1765), részben az anyagiak hiúsították meg. Fellner Jakab tervei szerint 1777-re csak egy szerényebb kastély készült el. A két saroktoronnyal szegélyezett épület kétoldalt kapukkal csatlakozik a szabálytalan udvart körülvevő udvarrészekhez. Ezek kapcsolták a kastélyhoz Balogh Ferenc jószágkormányzó Fellner Jakab által 1751-ben épített lakását. A kastély történeti múltjához tartozik, hogy a Napóleon előli visszavonuláskor 1809. augusztus 22. és november 21. között Ferenc magyar király és Ludovika királyné a kastély lakója volt. 1848-49-ben a kastélyban éjszakázott Windisgrätz és Haynau.
A bécsi udvar 1897. szeptember 10. és 15. között hadgyakorlatot rendezett, melynek főhadiszállásául a festői környezetben épült tatai kastélyt jelölték ki. A hadgyakorlatra meghívták Magyarországra II. Vilmos német császárt, a szász, a román, a szerb királyokat. Ez utóbbiak nem jöttek el. 1897. július elején a két község (Tata és Tóváros) vezetősége a Budapesti Acetilén-gáz Részvénytársasággal kezdett megbeszéléseket. Kérték, hogy mielőbb próbavilágításon mutassák be, miként lehet a város világítását megoldani. Néhány nap múlva, 1897. július 24-én este fél kilenckor huszonegy helyen, a világon elsőként kigyulladtak az utcai acetilénlámpák. A világítás főpróbája ragyogóan sikerült. A két község az Acetiléngáz Részvénytársaságtól megrendelte a két császár – II. Vilmos német és I. Ferenc József osztrák császár és magyar király – tatai tartózkodásának idejére a grófi kastély, a Nagy-tó partján a királyi sátor, a főhercegek lakásául szolgáló piarista rendház, az Öregvár és a fontosabb utcák, terek acetiléngázzal történő megvilágítását. A látvány szinte leírhatatlan volt. Idézzük a Pesti Hírlap Tatáról tudósító újságíróját: „Midőn ő felsége a szabadba lépett, pompás látvány tárult eléje. A vele szemben levő tópart színes világításban tündökölt, s a tó csendes felülete hatásosan tükrözte vissza a lampionok végtelen sorát, amely az egyik parttól a másikig nyúlt… Az egész város ki volt világítva, s az utcán hullámzó tömeg sokáig nézte a pazar látványosságot.”
A hadgyakorlatok és az ünnepségek befejeztével 1897. szeptember 16-a délutánján mindkét császár vonata elhagyta Tatát. A második királypuccs idején, 1921. október 22-én éjjel kíséretével a tatai vasútállomásra érkezett IV. Károly magyar király. A katonák felesketése után visszaszálltak a vonatba és tovább utaztak Budapest felé. Velük ment Esterházy Ferenc gróf is. A vesztes „budaörsi csata” után, október 24-én érkeztek vissza a tatai Esterházy-kastélyba, ahol IV. Károlyt és Zita királynét, Andrássy Gyula grófot, Rakovszky Istvánt, Gratz Gusztávot, Zichy Istvánt és Gyürky grófot a nemzeti hadsereg őrizetbe vette. A királyi pár október 26-án hajnalban hagyta el Tatát és még aznap 13 órakor megérkezett a tihanyi apátságba.
A második világháború befejezése után 1945-ben a Népjóléti Minisztérium kiutalására a budapesti Lipótmezei Elmegyógyintézet egy részét a tatai Esterházy-kastélyban helyezték el. Az 1990-es évek elejéig kórházi célokra használták a kastélyt.
