A Wojtylában járt a pécsi püspök
Képgaléria
A Wojtyla Barátság Központba viszontlátogatásra érkezett Felföldi László püspök, akit Farkas P. József alapító-igazgató és felesége, Pásztor Jolán fogadott. A karitatív munkát végző civil intézmény delegációja tavaly tett látogatást a Pécsi Egyházmegye püspökénél. A vizitáció első részében Felföldi László megtekintette azt az öt szobrot, mely a Wojtyla ház előtti kertben láthatók: a II. János Pál pápa mellszobrát, melyet meg is koszorúzott, valamint Fazekas József kecskeméti piarista tanár, botanikus emlékoszlopát, a „Szegények kenyere” Krisztus-keresztet, a napokban elkészült „Hit és barátság” – magyar-lengyel barátság emlékművét, valamint a Wojtyla-napórát.
Ezt követően a rendezvény az épületen belül folytatódott. Farkas Pál, a Wojtyla munkatársa köszöntötte a vendégeket, majd a jelenlévő alkotóművészeknek adta át a szót. Lakatos Pál Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész mesélt legújabb szoborkompozíciójáról, melyet hamarosan a Wojtyla Ház Reménység kertjében állítanak fel.
Őt követte Dénus Kiss Jenő festőművész, akinek szakrális témájú festményei jelenleg ékesítik az épület dísztermének falait.
Árvai István, a K-ARTS Művészeti Alapítvány elnöke pedig bemutatta a Kecskeméti Acélszobrászati és Képzőművészeti Szimpozion alkotótábor tevékenységét, valamint azt a négy acélszobrot, melyek ma már a Wojtyla Ház Reménység kertjét díszítik. Ebből kettő – Brzózka Marek és Csepregi Balázs – alkotása már korábban helyet kapott a Reménység kertjében, míg Nagy Csaba és Péter Ágnes acélszobra újonnan került kihelyezésre. Ezen szakrális alkotásokat Felföldi László püspök a rendezvény keretében megáldotta.
Az esemény további részében kötetlen beszélgetés folyt. Felföldi László az egyház és a minden eddiginél rohamosabb ütemben változó társadalom viszonyáról nyújtott átfogó körképet. Elmondta: az elmúlt harminc esztendőben jelentősebb társadalmi változások következtek be, mint korábban ezer esztendő alatt. A modern kommunikációs eszközök – mindenekelőtt az okostelefon – aránytalanul nagymértékű használata teljesen megváltoztatta az emberi civilizáció gondolkodását. A mai kor szülötte eltérő módon – befelé fordulva – viszonyul embertársaihoz, valamint javarészt figyelmen kívül hagyja a teremtett világ mindennapi apró csodáit, melyek normál esetben boldogságunk alapkövei lehetnének. Mindennek folytán a jelentős tudományos-technikai fejlődés ellenére az életminőség, az általános pszichés állapot erősen romló tendenciát mutat. A tekintély – mint fogalom – szinte már csak szótárban létezik. A munka általi előrejutás lehetőségét egyre kevesebben választják. Egy felmérés szerint például Nagy Britanniában a fiatalok mintegy 30 százaléka pszichésen munkaképtelen. Általános értékválság figyelhető meg minden szinten és közegben. A szóbeli kommunikáció háttérbe szorult, ami negatívan hat a közösségek formálódására is. Ilyen körülmények között kell a 21. század egyházának, egyben Krisztus evangéliumának utat találnia az emberekhez. A feladat óriási kihívás, amitől azonban nem szabad megijedni, inkább a megoldáson kell gondolkodni. Az elfojtott igény a szakralitás iránt ugyanis létező valóság. Ha keressük a megfelelő utat, Isten is mellénk áll és Szentlelke által megmutatja, hogyan juttassuk el embertársainkhoz Krisztus evangéliumát.
