Gulyás Géza festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás
Képgaléria
Gulyás Géza 1957-ben született Budapesten. A rajz számára természetes kifejezőeszköz volt. Rajzfilmek háttereit készítette, reklámgrafikával és kiállításrendezéssel foglalkozott, 1979 óta állít ki rendszeresen. 1982-től 2007-ig az Erdei Ferenc Művelődési Központ grafikusa és kiállításrendezője, 2005-ben az ő javaslatára indult el a Nyitott Műterem című sorozat. Egyedi grafikái rendkívüli érzékenységgel vallanak a lélek apró rezdüléseiről, a természettel azonosulni tudó ember alázatáról. Művei közgyűjteményekben és magánszemélyek kollekcióiban is megtalálhatók.
A tárlat megnyitóján Balanyi Károly Ferenczy Noémi-díjas képzőművész Gulyás Géza méltatásában kiemelte, hogy az alkotó művei a maguk csendes, olykor meditatív eszközeivel arra figyelmeztetnek minket, hogy a világ többdimenziós, mint gondolnánk.
− Nyitott szemmel látom a külső valóságot, a változót, a pillanatnyit, a mulandót, csukott szemmel pedig egy belső valóság kevésbé ismert és nehezebben megfogalmazható tájait, az állandóság útjait keresgélem. Az egyik a látható formák, színek, a fények, árnyékok, és az anyag nem realizmusa, a másik az álmok, a fantázia, a lélek látható formákhoz köthető birodalma, de ne feledjük, valóság ez is. Ha ezt nem vesszük komolyan, soha nem fogjuk igazán érteni a minden nap látható külső valóságot sem − mondta Balanyi Károly, hozzátéve: Gulyás Géza kutatja a láthatatlant, a szóval el nem mondhatót, a lélek és a szellem valóságát, a biztos tudást, amiről nincs érzéki tapasztalás, mert természeténél fogva érzékfölötti, vagyis természetfölötti. Az alkotás ilyen módon tehát nem más, mint tanúságtétel e természetfölötti valóságról. Balanyi Károly hangsúlyozta, hogy Gulyás Géza képein összefonódik és emberközeli élménnyé fogalmazódik a földi és az égi valóság.
− Mintha nem is rajzolná, festené, hanem inkább előhívná a fényt és a fénnyel írott formát.
Minden felületnek története, belső építkezése van. Érdemes közelről is szemügyre venni a bennük rejló mikrovilágokat, a horzsolt, karcolt sérüléseket! Miután végigcsodáltuk a felületek hihetetlen érzékenységét, a rajzolatok tisztaságát, a színek csöndes, sugárzó fényességét, előbb-utóbb fel kell tennünk a kérdést, vajon hogyan születik a kép. Meggyőződésem, hogy Géza képei sugalmazott képek − hangzott a művész méltatása Balanyi Károlytól. A zománcművész erint bár Gulyás Géza képein mindig a látomás az erősebb, azért kapunk segítséget, olyan felismerhető kapaszkodókat, motívumokat, amelyek elindítják, terelik gondolatainkat. Segítenek a tájékozódásban, segítenek abban, hogy a képek köré felépítsük saját világunkat.
– Ha a képi eszköztár változásaira is figyelünk, láthatjuk, hogy a korai rajzok visszafogott színvilága után újabban erőteljes színrobbanások rázzák meg a képeket.
Az utóbbi idők képeinek kissé zaklatottabb kalligrafikus jelei hitelesen hordozzák az alkotó élethelyzetét, a szabadúszás megpróbáltatásait, a mély vízbe dobott magányos ember küzdelmeit, és az istenkereső művész reménységét, hogy ez egy megváltott világ. Képei nem ismerik a gravitációt, a formák felemelkednek, házak, emberek angyalok együtt lebegnek, felhők útjára lépnek. Van ennek az életműnek egy folyton lüktető, dinamikus építkezése. A zaklatott képépítés olykor elcsendesedik, e szerethető módon fordul a teremtett világ szépségei felé – fejtette ki Balanyi Károly.
Gulyás Géza a megnyitó után rögtönzött tárlatvezetésén elmondta, hogy kései műveire erősen hatott a japán képzőművészet formanyelve. Mint fogalmazott maga ugyan nem volt Japánban, de a régóta tanulmányozza a szigetország művészetét, aminek szimbólumai megjelennek munkáiban. Ennélfogva adott esetben művei a japán szemnek sem lennének idegenek.
A kiállítás augusztus 18-ig, hétfőtől szombatig, 10 és 18 óra között látogatható.
