Kiállítással emlékeznek a Kerámia Stúdió alapítójára Kecskeméten
Sütő Erika stúdióvezető elmondta, hogy a nagy galériában a művész plasztikái, grafikái, pasztellképei, aktképei láthatók. A kis galériában a stúdió történetének életképeit állították ki. A fotókon, plakátokon megjelennek a a stúdió fejlődésének ikonikus alakjai, bemutatják a stúdió bővülését, ugyanúgy, mint a személyes pillanatokat, de bemutatják köztéri munkáit is. A stúdióvezető hangsúlyozta, hogy feladatuknak tekintik Probstner János örökségét továbbvinni.
Pro Urbe-díjas Kerényi György megnyitóbeszédében kiemelte, hogy Probstner János olyan űrt hagyott maga után, amilyet csak az intézményalapító, iskolateremtő, nagy személyiségek szoktak. Méltatta barátja építő munkáját, szakmai, művészi, általános erkölcsi, emberi értékrendjének tartásosságát. Emlékeztetett arra, hogy az általa létrehozott és magas nívóra emelt intézmény kezdetei óta mennyiféle küzdelmet kellett megharcolnia. Elismeréssel említette a művész európai szemléletét. -1990 előtt is mindig az akkor itt még csak nagybetűsként vágyott és jellemzett nyugati, polgári, demokratikus értékeket, kulturális szellemiséget próbáltad beleformálni és beleégetni nem csak az itt készült műtárgyakba, de e falakon kívüli szűkebb-tágabb környezetedbe is – fogalmazott Kerényi György.
Farkas Gábor építészt idézve elmondta, hogy Kerámia Stúdió nemzetközi jelzővel történő felruházása, a nevéhez méltó működése, egyik legnagyobb ötlete volt az alapítónak. – Mindezt akkor tette, amikor a nemzetköziségi gyakorlat még nem azt jelentette, mint napjainkban. A Stúdióban megfordult külföldi vendégművészek a világ minden tájáról jöttek, s vitték a magyar kultúra és művészet hírnevét Európába, a tengerentúliak és az ázsiaiak pedig Európa hírnevét is öregbítettek János hitet, művészeti alázatot és alkotói felelősséget hordozó kisugárzása sok lángot gyújtott, már-már tűzvésznek is nevezhetnénk. Egy lángot közösen biztosan meggyújtottunk, a magyar néprajz, a népművészeti és a népi építészet iránti tisztelet, valamint az ápolás szükségességének lángját. Túl azon, hogy magyar, egyben európai érték is a hazai örökség – idézte az építészt Kerényi György, szép jövőt kívánva Probstner életművének.
A Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett keramikusi és szilikátipari tervezői diplomát. Mestere Csekovszky Árpád volt. 1970-től szerepelt munkáival kiállításokon, itthon és külföldön egyaránt. Néprajzi tanulmányokba kezdett, jelentős tárgyi anyagot gyűjtött a Néprajzi Múzeum megbízásából. Tradicionális motívumok felhasználásával már korán korszerű használati tárgyakat tervezett népművészeti, fazekasipari cégeknek Hódmezővásárhelyen és Kishajmáson. 1977-ben megalapította a Kecskeméti Kerámia Stúdiót a Bács-Kiskun Megyei Tanács támogatásával, melyet közel negyven évnyi igazgatói pályafutása alatt nemzetközi rangú központtá fejlesztett. Probstner János munkássága nyomán jött létre Európa leggazdagabb kortárs kerámiagyűjteménye, melynek szintén a Stúdió műemlékvédelmi épületegyüttese ad otthont. Az egyedülálló gyűjtemény minden egyes darabja a Nemzetközi Kerámia Stúdióban készült és jelenleg 45 országból származó több mint 500 művész négyezer műalkotásával büszkélkedhet. Nevéhez kötődik, hogy a stúdió egyetemi képzőhellyé vált. Tíz éven át vendégprofesszorként tanított az Izlandi Képző- és Iparművészeti Főiskolán. 2011-től a Nyugat-Magyarországi Egyetem Szilikátművészetek Tanszékének vezetője volt Sopronban. Probstner János tavaly, életének 79. évében hunyt el, Kecskeméten.
A kiállítás október 7-ig, hétfőtől szombatig, 10 és 18 óra között látogatható a Kápolna Galériában.
A mellékelt fotón Probstner János látható egy korábbi rendezvény meghitt pillanataiban – Farkas P. József, a Wojtyla Barátság Központ alapító-igazgatója társaságában.
