Április 30. kedd, Katalin, Kitti
Hírek, események 2023. október 25. 13:08

Fanto Bernát fél évszázadon át fényképezte a kecskemétieket

Képgaléria
Fanto Bernát fél évszázadon át fényképezte a kecskemétieket
A múlt század első felében fogalommá vált Kecskeméten a Fanto-fényképészet. Erről tartott ismeretterjesztő előadást Székelyné Kőrösi Ilona művelődéstörténész, nyugalmazott főmuzeológus a Wojtyla Barátság Központ gondozottjai számára. (Fotók: Mátyus István)

1865. augusztus 21-én született Budapesten Fanto Bernát, a XX. század első évtizedeinek egyik legismertebb kecskeméti fényképésze. Édesapja Fanto József szobafestő mester, édesanyja Steiner Rozália volt. Tanulmányait Budapesten végezte, és pályakezdése is a fővároshoz kötődött. Nagyon fiatalon kezdett dolgozni, és korán önálló egzisztenciát teremtett. Házasságot 1891-ben kötött Steiner Bertával. Hat gyermekük született: Lipót (1892), Malvin (1894), Margit (1895), Imre (1896), Adél (1900) és Olga (1902). Adélka hatéves korában az akkoriban még gyógyíthatatlan betegségben, torokgyíkban meghalt. (Sírja Kecskeméten, a Budai úti izraelita temetőben található.)


Fanto Bernát 1891-ben kezdte meg kecskeméti pályafutását. A hírös városban 53 évig élt és alkotott, családjával jól beilleszkedtek a helyi közösségbe. Eleinte a Csongrádi utcában, majd a Budai nagy utcában laktak, végül 1911-ben a város legelőkelőbb bérházába, közismert nevén a Luther-palotába költöztek.

Műtermében kecskeméti családok százai örökíttették meg magukat. Gyerekfotóinak visszatérő motívuma egy óriási, négy kerékre szerelt bernáthegyi kutya, amely vélhetően akkortájt a hírös város legismertebb játéka volt. A fényképész dinasztia alapítója fotózott esküvőket, baráti társaságokat, diákcsoportokat, iskolai tornaórákat, körmeneteket, népmulatságokat. Megrendelői elsősorban kecskemétiek voltak, de dolgozott kiskunfélegyháziak, felső-kiskunságiak és más környékbeliek számára is. Műtermen kívül, a szabadban is fényképezett, például az 1911-es földrengés utáni állapotokat, a megrongálódott, összeomlott épületeket, köztük saját családi házukat is. Felvételei megörökítettek több épületet, a zeneiskola tantermeit és fennmaradtak városképei is. Fiai, Lipót és Imre is követték édesapjukat a fotográfus mesterségben.

Fanto Bernát a megélhetést jelentő munka mellett művészi felvételeket is készített, kísérletezett, néhány színes üveglemeze is fennmaradt. Sőt, a Fanto műteremben festészettel is foglalkoztak. A család „művészi színvonalú és dokumentum értékű archivált anyaga a legnagyobb egységes gyűjtemény volt a századfordulóról és a huszadik század első feléről”.

A helyi társadalmat és az egykori életet bemutató kincsestár sajnos nem maradt az utókorra. 1944 júniusában Fanto Bernát családjának és rokonságának valamennyi tagját gettóba zárták, majd elhurcolták. A családfő Kecskeméten hunyt el, Imre fia, menye és unokája Auschwitzban, Lipót valahol Németországban. Bernát feleségének, Malvin lányának, férjének és fiuknak halálának helye és ideje ismeretlen. A nagyszülőknél nyaraló unoka, Dénes László megmenekült. A família Luther-palotában levő lakását és a műtermet lefoglalták. Nem maradt írásos nyoma, hová lett a világszínvonalú felszerelés, és mi történt a gondosan leltározott üveglemezekkel, negatívokkal, amelyekről sok esztendő múltán is tudták teljesíteni az utánrendeléseket.

 

 

 

 

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Szegények Akadémiája