Február 27. kedd, Ákos, Bátor
Hírek, események 2023. november 14. 14:22 | Szerző/forrás: magyarkurir.hu

A Fülöp-szigeteki katolikus egyház Délkelet-Ázsia evangelizációjának hídfője

A Fülöp-szigeteki katolikus egyház Délkelet-Ázsia evangelizációjának hídfője
Partnerségi kapcsolat érdekében április 7–14. között a Fülöp-szigeteken tett látogatást a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kar vallás, kultúra, társadalom doktori iskolájának két oktatója, Csiszár Klára és Vik János. A beszámolójukból közölt részletek arra is rávilágítanak, mióta van jelen és milyen helyzetben van jelenleg a Katolikus Egyház a Fülöp-szigeteken.

Fülöp-szigeteki látogatásuk Manilára és a fővárostól mintegy 60 kilométer távolságra fekvő Tagaytay nevű városra korlátozódott. Négy katolikus felsőoktatási intézményt látogattak meg, melyek közül az első három önálló katolikus doktori iskolával is rendelkezik: az Aquinói Szent Tamás Katolikus Egyetemet (UST), a Missziós Tanulmányok Isteni Igéről Nevezett Intézetét (DWIMS), az Ateneo de Manila (AdMU) jezsuita fenntartású magánegyetemet és a Megszentelt Élet Ázsiai Intézetét (ICLA).

Látogatásukra annak a fejlesztési projektnek a keretében került sor, amelyet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kar Vallás, kultúra, társadalom nevű doktori iskolája 2019-ben sikeres pályázat keretében elnyert, s amelynek interkontinentális hálózatépítés része a koronavírus-világjárvány miatt csak 2023 januárjában kezdődhetett el a kenyai fővárosban, Nairobiban működő Kelet-Afrikai Katolikus Egyetem és a Tangaza Szerzetesi Főiskola meglátogatásával.

A koronavírus-járvány miatt egy év eltolódással, 2022-ben ünnepelte Fülöp-szigeteki fennállásának 500. évfordulóját a Katolikus Egyház.

Magellán Ferdinánd, a spanyol király szolgálatában álló portugál hajós volt az első európai, aki 1521 márciusában partra szállt a szigetcsoport Samar nevű szigetén. Két héttel később, 1521. március 31-én ünnepelték az első szentmisét a délkelet-ázsiai szigetország területén. A gyarmatosítók II. Fülöp spanyol királyról nevezték el a szigetcsoportot. Magellán addig lövette ágyúival Rajah Hubamon állásait, amíg Cebu királya a hozzátartozóival együtt meg nem keresztelkedett.

A Fülöp-szigetek gyarmatosítása fokozatosan történt: 1569-ben Cebu városát, a szigetcsoport első fővárosát, majd 1570-ben Manilát alapították meg. A keresztény missziós tevékenységet szerzetesrendekre bízták: előbb Ágoston-rendiek érkeztek, majd a ferencesek, a domonkosok és a jezsuiták.

A Fülöp-szigeteki katolicizmusnak a délről, a mai Indonézia és Malajzia felől előrenyomuló iszlámmal szemben védőbástyává kellett válnia. Ennek közsönhetően az összesen 7461, ebből mintegy 800 lakott szigetet magába foglaló szigetállamnak csupán a déli részeken fekvő néhány szigetén honosodott meg az iszlám. A Fülöp-szigetek ma mintegy 110 millió lakost számláló népességének több mint 90 százaléka keresztény; a katolikusok az összlakosság több mint 80 százakát teszik ki. Így a több mint 80 millió tagot számláló Fülöp-szigeteki katolikus egyház Ázsiában a legnagyobb katolikus közösség. Világviszonylatban csak Brazíliában és Mexikóban él több katolikus, mint a Fülöp-szigeteken.

A Fülöp-szigetekiek a manilai taxisofőrtől kezdve a vendéglői felszolgálón keresztül a szállodai alkalmazottig máig büszkén vallják, hogy a katolikus hitüket a spanyoloknak, képzési és tanügyi rendszerüket pedig az amerikaiaknak köszönhetik. Az 1898-as spanyol–amerikai háborúban Spanyolország többek között a Fülöp-szigeteket is elveszítette, a szigetcsoport a 19. század végén az Egyesült Államok igazgatása alá került. A második világháború során történt japán megszállást követően az Amerikai Egyesült Államok 1946. július 4-én ismerte el a Fülöp-szigetek függetlenségét.

A Katolikus Egyház a Fülöp-szigeteken fontos társadalmi, politikai és gazdasági hatalmi tényezőnek számít. Az egyház vagyona földterületekben, épületekben és vállalkozásokban mérhető; fenntartóként több száz iskolát és több tucat felsőoktatási intézményt működtet. Karitatív tevékenysége révén a szegény rétegekről való gondoskodás terén a hiányzó állami szociális intézményeket helyettesíti. A Katolikus Egyház tartja fenn az ország legkiválóbb kórházait, iskoláit és egyetemeit, amelyek szolgáltatásaival azonban elsősorban a társadalom gazdag rétegei élnek.

A helyi egyház szervezetileg 16 érseki tartományra és 62 szuffragán egyházmegyére, 3300 plébániára oszlik. A Fülöp-szigeteknek jelenleg 131 püspöke van; a pasztorációban 9200 pap működik. A szerzetesrendek működése szintén meghatározó jelentőséggel bír. Az egyházi életben fontos szerepet játszanak a plébániai bázisközösségek, amelyek kisebb létszámú csoportok, s amelyeknek többnyire világi Krisztus-hívő a lelki vezetője. A liturgiára a Krisztus- és a közösségközpontúság jellemző; a szentmisét bár természetesen pap celebrálja, a liturgia egyáltalán nem papközpontú.

A manilai plázák megtervezésekor arra is gondoltak, hogy az üzletközpontoknak külön katolikus temploma is legyen – és ez kötelező érvényű minden bevásárlóközpontra, úgynevezett mallra nézve. Nem kis kápolnáról van szó, hanem teljesen felszerelt és természetesen felszentelt templomokról, amelyekben tabernákulum is van, és ahol napi rendszerességgel több szentmisét is ünnepelnek.

Az ott hosszabban időző európai látogató az elcsendesedni és imádkozni betérő plázázók láttán azzal a benyomással távozik, hogy ezek a templomok feltehetően soha nem állnak üresen a bevásárlóközpontok nyitvatartásának ideje alatt.

Ruben Mendoza professzor, az Ateneo de Manila jezsuita fenntartású egyetem Teológiai Intézetének világi Krisztus-hívő igazgatója (aki 2009-ben a Leuveni Katolikus Egyetemen szerzett teológiai doktorátust; Manilában antropológia szakon is doktorált; jelenleg vallásteológiát oktat; kutatási területéhez a kontextuális teológia és az ázsiai teológia, a békeépítés és a társadalmi kiengesztelődés kérdéskörei tartoznak) a kolozsvári vendégeknek elmondta: az intézetben iskolai hitoktatókat és plébániai katekétákat képeznek; az oktatók az egyetem bármely szakán tanuló mintegy 15 ezer hallgató számára felvállalják három teológiai jellegű kötelező tantárgy megtartását: Bevezetés a szentírástudományba; Bevezetés a szisztematikus teológia kérdésköreibe; Hivatás, család, küldetés. Az evangelizációs törekvések ebben az intézetben közvetlen módon a Fülöp-szigeteki társadalom fejlődésének keresztény szolgálatát jelenítik meg.

A vendégek a Szent Tamás Katolikus Egyetemen (UST) és a Megszentelt Élet Ázsiai Intézetében (ICLA) a doktorátusi tanulmányokat folytató papokkal, szerzetesnőkkel és szerzetesekkel találkoztak; részt vettek az éppen zajló előadásokon és szemináriumokon; betekintést nyertek az Ázsia különböző országaiból és régióiból érkező hallgatók kutatási projektjeibe.

A Thaiföldről, Mianmarból (korábban Burma), Kínából, Vietnámból, Indiából, Indonéziából, Malajziából érkezett, különböző etnikumokat képviselő doktoranduszhallgatók kutatási kérdései, személyes hittapasztalatai túlnyomórészt az általánosan érvényes aktuális kérdésbe torkollanak, hogy miként lehet vallási, gyakran etnikai kisebbségi helyzetben, nem ritkán ellenséges társadalmi közegben az evangéliumot hitelesen közvetíteni és hozzájárulni a társadalmi folyamatok humánus alakításához.

Az egyetemi oktatásban teológiát tanulók számára egy másik fontos missziós tapasztalat a nyelvhasználat művészetében rejlik: a Fülöp-szigeteken senki nem anyanyelvén tanulja a szent tudományokat. A teológia művelése egy olyan környezetben, ahol mindenki az idegen nyelvként tanult angol „lingua francán” próbálja kifejezni magát, elfogadásra, alázatra, a másik iránti tiszteletre is neveli a hallgatókat, ami a missziós lelkület egyik lényeges alappillére. Az ilyen formában művelt teológiai gondolkodás nemcsak elméletben, hanem a tudomány napi művelésében is befogadó, éber, elfogadó és megértésre törekvő; nem ismeri az agresszív, elitista és fennhéjázó diskurzusokat, ahol az anyanyelv művészies használata gyakran fegyver is a másik meggyőzésére vagy éppen lekezelésére.

A verbita rend Tagaytay Cityben alapított és fenntartott kampuszán (DWIMS) a szintén számos ázsiai országból érkezett, missziológiából doktoráló szerzetesek és egyházmegyés papok is rendkívüli nyitottsággal és érdeklődéssel fogadták a kolozsvári vendégeket. Az elöljárók, Edgar G. Javier igazgató és Antonio Pernia professzor, a verbiták korábbi általános elöljárója, valamint az intézet világi munkatársai mindent megtettek annak érdekében, hogy az óceánokon átívelő katolikus partnerség alapjait megvethessük az intézményeink között.

A verbita igazgató, Edgar missziós élményei és tapasztalatai közül kiemelte a Fidzsi-szigeteken töltött éveinek egyik történetét, amikor egy olyan közösséghez ment szentmisét ünnepelni, ahol már két éve nem járt pap, és ennek megfelelően szentmise sem volt. A szigethez, melyen ez a közösség élt, kéthetes hajóút vezetett. Megérkezve a szigetre egy hihetetlenül életerős, dinamikus közösséget talált. Hogy szerinte ennek mi volt a titka, így foglalta össze: nem volt papjuk, és mindent maguk kellett hogy megszervezzenek; a világi Krisztus-hívő közösségvezetők tették a dolgukat, képezték az embereket, megtartották a liturgikus ünnepségeket és a Szentírást olvasták rendszeresen, közösen.

A verbita missziók egyik jellegzetessége a szerzetesek elsődleges törekvése a helyi társadalom életébe való integrációra. Az evangélium hatékony hirdetéséhez arra van szükség, hogy azonosulva a helyi társadalom tagjaival elsősorban a helyi kihívásokra próbáljanak közös megoldásokat találni.

Erre példa a verbiták tagaytayi kampuszán kialakított SVD Laudato si’ farm nevű biogazdálkodás és lelkigyakorlatos központ, mely 2021-re készült el, miután 2020 januárjában kitört a város közelében található, máig aktív Taal-vulkán, és vulkáni hamuval borította be a területet, illetve néhány héttel később terjedni kezdett a koronavírus-járvány. A verbita szerzetesek által létrehozott, biogazdasági termelést folytató Laudato si’ farmon lelki-spirituális feltöltődésre vágyó vendégeket is fogadnak.

 

Kövessen minket a Facebookon is!