Katolikus jelenlét a világban - vallásdiplomáciai előadást tartottak a Wojtyla Házban
Képgaléria
A tablókat a Külgazdasági és Külügyminisztérium az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmára készítette azzal a céllal, „hogy megnézzük, mi az, amit a magyar katolikusok tudtunk adni a világegyház számára a hit révén, és hogyan kapcsolódunk az egyetemes egyház küldetésébe” – fogalmazott bevezetőjében Érszegi Márk Aurél.
A kiállítási anyag a határon túli, de magyar vonatkozású zarándokhelyeket, jeles katolikus személyiségeket, emlékeket, és a világ számos táján tevékenykedő magyar misszionáriusok szolgálatát mutatja be.
A vallásdiplomata ismertette Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatát, amely évezredes múltra tekint vissza. Kiemelte, hogy a diplomácia feladata "hídépítőként" a kapcsolódási pontok keresése. Az egyik legerősebb ilyen pont a hit.
A hit és más népek java iránti buzgalom vezetett számos magyart, hogy bekapcsolódjon a katolikus egyház egész világot átfogó missziós küldetésébe. Jellemző volt rájuk a más népek és kultúrák megismerése, megbecsülése iránti nyitottság. Elfogadottságukat segítette, hogy nem valamely gyarmatosító nagyhatalom polgáraiként érkeztek, sőt a rájuk bízott helyi lakosság érdekében nem egyszer szembeszálltak a nagyhatalmi törekvésekkel is.
A kereszténység államiságunk kezdetétől fogva a magyarság sorsát meghatározó tényező, s a katolikus vallás a világ számos népével és országával összeköti. Zarándokaink már korábban megjelentek a fontosabb nemzetközi kegyhelyeken. A határon túli magyarok számára kiemelkedő jelentősége van a vallás megtartó erejének. A kivándorolt magyarok magukkal vitték szentjeink tiszteletét, s olykor ereklyéiket is.
Jeles egyházi és világi személyiségek működésük során gazdagították a helyi közösségeket, ami intézményekben vagy műalkotásokban is testet öltött. Az emlékek és helyszínek mögött mindig életek és történetek állnak, amelyek a magyarság múltjának és jelenének szerves részét képezik.
A magyar „háromkirályok”, István, László és Imre herceg kisebb-nagyobb ereklyéi megtalálhatók a határon túli magyar közösségekben és a közép-európai országok majd mindegyikében, s ugyanígy a külföldi magyar kápolnákban is. Az Amerikába, illetve Ausztráliába kivándorlók is magukkal vitték kultuszukat, hogy származásukra emlékeztesse őket. Misszionáriusok révén pedig Indiába és Indonéziába úgyszintén eljutott. Például Indonéziában két magyar katolikus pap Flores szigetén templomokat, iskolákat, kórházat épített az 1960-70-es években.
A külföldön „magyarországinak” nevezett Árpád-házi Szent Erzsébet a ferences rendeknek köszönhetően világszerte nagy tiszteletnek örvend egyházi és világi intézmény őrzi Erzsébet nevét.
A mártírsorsú Mindszenty József bíboros emlékezete különösen élő azokban az országokban, ahová személyesen ellátogatott. Bécsből kiinduló lelkipásztori körútjai során mintegy félszáz várost keresett fel, hogy megerősítse a hitben és összefogásra buzdítsa a magyarokat. A Csendes-óceáni Palau Köztársaságban, Koror szigetén az 1949-ben alapított katolikus középiskola egy amerikai jótevő javaslatára vette fel Mindszenty bíboros nevét.
A Szentföld a kereszténység felvétele óta fontos volt a magyarság számára is, amit a Szent István király alapította jeruzsálemi zarándokház is tanúsít. A keresztes hadjáratokból, mint a korabeli európai hatalmaktól elvárt nemzetközi vállalkozásból a Magyar Királyság is kivette részét. Ám II. András 1217-es hadjárata nem a harcok miatt lett emlékezetes. A magyar király inkább kapcsolatokat épített, illetve jelentős pénzügyi támogatást biztosított a johannita lovagok két vára, Krak des Chevaliers és Margat számára. E két szíriai vár feltárásán és helyreállításán ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti missziója dolgozik. II. András emlékét az izraeli Millya katolikus plébánián egy 2019-ben avatott emlékmű hirdeti.
A fentiek csupán töredékét képezik azon tényanyagnak, mellyel Érszegi Márk Aurél szolgált hallgatóságának. Ha minden elhangzott érdekesség írásos formát öltene, talán egy könyvnyi papír sem lenne elég.
