SZELEK SZÁRNYÁN ÉRKEZIK AZ ENERGIA
(BL) Az Európai Szélenergia-technológia Platform (TPWind) véleménye szerint a szélenergia az EU villamosenergia-szükségletének közel egynegyedét adhatja 2030-ra. Ennek feltétele azonban, hogy biztosítsák az ún. szél-farmok megfelelő bekötését az európai áramhálózatokba. A TPWind július végén bemutatott kutatása politikai és kutatási prioritásokat is javasol a szektor számára.
Könnyen lehet, hogy 2030-ra a szélenergia forrásaiból is biztosítani lehet az EU villamosenergia-szükségletének 25 százalékát. Ehhez arra van szükség, hogy megfelelő legyen a szél-farmok bekötése az áramhálózatba, illetve, hogy egy új áramvezeték megépítésével az EU kiaknázza az offshore szélenergiáit is. Mindezen állítások az Európai Szélenergia-technológia Platform (European Wind Energy Technology Platform - TPWind) szakértőinek megállapításai.
\"2030-ban a szélenergia az egyik legjelentősebb modern energiaforrásnak számít majd; megbízható és költség-hatékony, ha az egy kW órára jutó költséget nézzük,\" írja a TPWind a július végén megjelent akciótervében. A dokumentum hosszú távú stratégiai kutatási tervet és piacfejlesztési stratégiát is tartalmaz, ezen kívül mind tudományos, mind politikai szempontból elemzi a kérdést.
Az akcióterv célja, hogy elérje, az EU szélenergiából állítsa elő a villamosenergia 28%-át 2030-ra. Nicolas Fichaux, a TPWind főtitkára az EurActiv-nak elmondta, ez mintegy 300 GW-nak felel meg. Az áramhálózatba bekötött szélfarmok jelenleg 57 GW energiát termelnek, amely az EU fogyasztásának 3 százalékát teszi ki.
Fichaux azt is elmondta, hogy az EU szélenergia-kapacitásai, az internet, a mobiltechnológia és egyéb high-tech szektorokban tapasztalható fejlődésnek köszönhetően, évente mintegy 19-20 százalékkal növekednek. A platform a piac gyors növekedésére számít, éppen amiatt, mert az ipar egyre növekvő aggodalommal figyeli: a fenntarthatóságot és a klímaváltozás hatásait,
az olaj és gázkészletek kimerülését a növekvő üzemanyagárakat az EU Kibocsátás-kereskedelmi rendszerében alakuló széndioxid-árakat.
Fichaux szerint a megvalósíthatóságot egyedül az veszélyezteti, hogy nem elég átlátható a szél-farmoknak az áramhálózatba való \"bekapcsolhatósága\". Az akcióterv azonban más problémákra is felhívja az Unió figyelmét. A kutatók szerint további áramhálózatokat kell kiépíteni annak érdekében, hogy az Unió kiaknázhassa offshore szélenergiáit is. Ezek a kapcsolatok, az infrastruktúra hiányozik ahhoz is, hogy kialakuljon egy világméretű szélenergia-piac.
A TPWINd ezért felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különítsen el anyagi forrásokat a szélenergia-piac kiépítésére és az akcióterv javaslatainak megvalósítására. Javasolja továbbá, hogy az EU, a 7. kutatási keretprogramjának 2009-ben esedékes felülvizsgálatát az akcióterv fényében hajtsa végre.
Ebben az értelemben a platform stratégiai kutatási terve nem csak hosszú-, hanem rövid- és középtávú kutatási prioritásokat is kijelöl, pontosan négy területen: szélfeltételek, szélturbina-technológiák, szélenergia-gyűjtés és offshore szélerőművek telepítése és működése. Az akcióterv politikai prioritásokat is lefektet és vizsgálja a szélenergia-piac megnyitása előtt álló akadályok elmozdításának lehetőségeit, hogy széles körben megvalósulhasson a szélenergia hasznosítása.
Forrás: Tőzsdefórum
