Jelmezárverés a Katona József Színházban
Mióta Cseke Péter belevetette magát a munkába, semmi sincs biztonságban, a kifejezés pozitív értelmében... Most például az jutott eszébe, hogy a jelmeztárban porsodó „Ereklyeszámba menő” néhány jelmezt leporol, s új értelmezést ad nekik. Az lesz a szerepük, hogy lassan, de biztosan megértessék a nézőkkel: rendszerváltás történt. Mostantól jellemző lesz az interaktivitás, a játékosság, és hogy érdekli a Színház vezetését a közönség.
A tegnapi árverésen- háromezer forintért már lehetett olyan ruhát venni, mely hét nyelven szólt, s mely egy mai bálban is megállja a helyét (Tordai Teri viselte a Cseresznyéskertben). Mint amatőr báliruha-szakértő, ki merem jelenteni – egy ilyen ruhát húszezer alatt nemigen lehet megúszni manapság. Mivel első darab volt, s a nézők még nem kaptak rá a licitálás ízére, háromezer forintért talált gazdára.
Az árverés eredeti helyszíne a Színház lépcsője lett volna, de onnan bezavart minket a vihar, így az előtérben zajlott az esemény, melynek fényét Oszter Alexandra, Simon Boglárka, Puskás Péter is emelte.
Kalapács alá került Galambos Erzsi , Hello,Dollyban viselt ruhája, ahogy Kállay Bori egyik jelmeze, és Csombor Teréz – Ninon „újságpapírruha-költeménye” is. Ez utóbbi lett az est csúcstartója, árát tekintve, 8000 forintért kelt el. Voltak nagyon szép férfijelmezek is, pl. a Bob hercegből, ezekre is mind akadt vevő. A z összegyűltek eleinte kissé bátortalanok voltak, de az árverést levezető humora, közvetlensége, hamar mosolyokat fakasztott, és jó hangulatot varázsolt.
Az egyetlen olyan momentum, amely figyelmeztető jel volt, hogy kevesen voltunk. Ezt sokkal jobban meg kellett volna csinálni annak, akinek ez a dolga a Színházban. Az, hogy személyesen megkeressenek vállalkozókat, partnereket, egy meghívólevélben invitálják őket az árverésre-a szervezéssel foglalkozók feladata lett volna.
Minthogy az elmúlt években ilyenfajta képességeket megmozgató munka nem volt, érthető, hogy nem indul a dolog zökkenőmentesen, de remélem hamarosan fel fogják tudni venni a lépést a direktor úr lendületes tempójával és ötlet-milliárdjaival, mert az ő munkaritmusa – melybe munkatársainak minél hamarabb bele kellene szokni – komoly háttérbázist igényel.
Hatalmas szükség is van az ötleteire, mert az elmúlt évek megosztották a színházba-járókat, s egy részük (különböző, szerintük nem színházba való színpadi történések miatt-melyek néhol egyenlőek a teljes darabokkal) messze kerüli a Katonát. Jó lenne, ha hozzájuk is eljutna a „Elváltozás” híre, ha „régi” bérletesek is visszamerészkednének – akik egy ideje Budapesten vagy Szolnokon „kárpótolták” magukat.
Az első Jelmezárverést követni fogja több is, aki szeretne szép ruhákra-s egyben „ereklyékre” szert tenni, azt szeretettel várja majd a Színház!
(A Hírösindex ezúton is köszöni, hogy a neve elhallgatását kérő vásárló a saját emléklapját a Hírösindex számára biztosította, hogy bemutathassuk olvasóinknak, hogy egy-egy vásárló milyen emléklapot kap a ruhakölteménye mellé.)
Sybill - Hírösindex
