Interjú Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapáttal a mesterséges intelligenciáról
2024 elején a Pannonhalmi Főapátság és a Magyar Diplomáciai Akadémia közötti együttműködési megállapodással létrejött a Jáki Szaniszló Társaság, amelynek fő célja olyan teológiai, filozófiai és jogelméleti kutatások támogatása, amelyek a mesterséges intelligenciát állítják vizsgálatuk középpontjába.
– Miért fontos, hogy a pannonhalmi bencések egy olyan modern technológia kapcsán is megnyilvánuljanak, mint a mesterséges intelligencia?
– Valójában ha az európai történelmet nézzük, akkor a bencésektől sohasem álltak távol a technológiák. És a technológia alatt érteni lehet mindent, ami kiterjeszti az emberi képességet. Ebben az értelemben pedig a bencések hozzájárultak a mezőgazdaság, az oktatás, a kereskedelem elterjedéséhez éppen az emberek jólétének előmozdítása érdekében. A tudományok terén is számos bencés ért el kimagasló eredményt, mint Jedlik Ányos vagy Rómer Flóris.
– Vagy éppen a mesterséges intelligenciával foglalkozó társaságnak nevet adó Jáki Szaniszló. Miért éppen ő lett a névadó?
– Szaniszló atya idén lenne százesztendős. Magyar, bencés és olyan tudós, aki már 1969-ben könyvet írt a mesterséges intelligencia filozófiai és teológiai vonatkozásairól.
Szaniszló atya számára a mesterséges értelem hipotetikusan is lehetőséget kínált arra, hogy az ember mibenlétére és ezzel Istenhez fűződő kapcsolatára reflektáljon.
Ezt a spirituális lehetőséget akartuk mi is megragadni. Ahogy Szent II. János Pál a Fides et Ratióban rámutat: tulajdonképpen keresztény emberi mivoltunkból fakadó szabad akaratunkon múlik, hogy ezt a reflexiót a teremtő Szentháromság egy Istenre irányítjuk-e.
– Ez azt jelenti, hogy a bencések nem annyira a mesterséges intelligenciát, hanem inkább annak kapcsán az ember istenképiségét akarják a középpontba állítani?
– Igen, és ezt képviseljük következetesen az oktatási-nevelési munkánkban is. Szaniszló atya is kérlelhetetlen következetességgel védte a katolikus hitet a racionalizmussal szemben. A Teremtőnek a teremtésétől való abszolút megkülönböztetésében, egyúttal azonban a teremtésben való szüntelen jelenlétében – mint a keresztény gondolkodás központi elemében – látta a tudományos haladás katolikus olvasatát. Az ember mint istenképmás és teremtmény Istenre nyitott. Ráadásul ezáltal az Istenre nyitottság által az ember és a világ is több és komplexebb, mint amit az ember a tudatával át tud fogni. Szaniszló atya felveti, hogy ez az emberi racionális korlátosság miként is tudna határtalant teremteni. Ahogy viszont Szent Pál írja, a látható világegyetem szemlélése „láthatatlan valóságokat, Isten örökkévaló hatalmát és istenségét tárja fel” (Róm 1,20). Ez a felismerés, Isten titkainak feltárulása az ember előtt keresztény hívőségünk egyik titka, ami szintetikusan, pusztán az ember által racionálisan felfogott világ és annak adatai alapján nem előállítható.
– Viszont akkor ebből az is következik, hogy az ember által alkotott technológiáknak az emberiség javát kell szolgálniuk, és a fejlődés középpontjába az embert kell állítani?
– Ez a követelmény megjelenik a Szentszék és Ferenc pápa megnyilatkozásaiban is. A Vatikán 2020-ban tette közzé a Római felhívás a mesterséges intelligencia etikájáért dokumentumát, amelyhez azóta több, mesterséges intelligenciát fejlesztő nagyvállalat is csatlakozott. Ferenc pápa pedig meghívást kapott, hogy részt vegyen a G7-ek csúcstalálkozójának mesterséges intelligenciával foglalkozó ülésén, a csoport olasz elnöksége alatt, 2024 júniusában. Ez az első alkalom a történelemben, hogy egy pápa részt vesz a G7-ek ülésén. Ferenc pápa korábban már hangsúlyozta a mesterséges intelligencia embert szolgáló felhasználásának fontosságát, amint azt a 2023-as, a béke 57. világnapjára szóló üzenetében is kiemelte.
Ferenc pápa szerint az olyan technológiai fejlesztések, amelyek súlyosbítják az egyenlőtlenségeket és a konfliktusokat, soha nem számíthatnak valódi fejlődésnek.
Figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia úttörő előrelépésekhez vezethet, de szabályozásra lesz szükség, mert egyetlen technológia sem „semleges”.
– A mesterséges intelligencia oktatási vonatkozásait a Római felhívás a mesterséges intelligencia etikájáért dokumentum is hangsúlyozza.
– Igen, és éppen ezért a Pannonhalmi Főapátság és a Magyar Diplomáciai Akadémia közötti együttműködési megállapodás is feladatául szabja a Jáki Szaniszló Társaságnak, hogy mozdítsa elő a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepét. Maga a római felhívás is arra irányítja a figyelmet, hogy ez nemcsak a digitális készségfejlesztésre vonatkozik, hanem arra is, hogy az oktatás terjedjen ki a mesterséges intelligenciával kapcsolatos társadalmi és etikai vonatkozások megvitatására, elősegítve a társadalmi befogadás és az egyén tiszteletben tartása terén rejlő lehetőségek és potenciális kihívások tudatosítását.
