SOKSZOROS SEGÍTSÉG, SZINTE ÁLDÁS: a közmunka helyzete Kecskeméten
Egyes kezdeményezések kapcsán, az elmúlt hetek, hónapok kiemelt érdeklődésre számot tartó kérdésévé vált a közhasznú munka, és a segélyezés kapcsolatrendszere. Kecskemét Megyei Jogú Város országos összevetésben élen jár a közmunkaprogramokban, mégis hátrányos megkülönböztetésben részesül a közmunkaprogramok támogatásának kormányzati odaítélésénél. Ám saját forrásait felhasználva mégis mindent megtesz, hogy a hátrányos helyzetben lévők számára segítő kezet tudjon nyújtani.
Hiszen sok család számára már az alkalmi közmunka is nagyon nagy segítség a szükségben, és számosan vannak, akik szívesen tesznek is a megélhetésükért, ha erre lehetőséget kapnak. A városunkban folyó közmunkaprogramokról Sipos László alpolgármester, és a közmunka-programokat koordináló Kistérségi Iroda irodavezetője - Hamzáné Lakó Judit, valamint Kovács András, a Kistérségi Iroda Közmunka Csoportjának programvezetője tájékoztatta olvasóinkat.
A közmunka és közhasznú munkában való foglalkoztatás célja a Kecskeméten élő, halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek felzárkóztatása, munkaerő-piaci és társadalmi integrálása - és ezzel egy időben az élethelyzetük tartós megváltoztatása.
A közmunka ugyan nem, de a fogalom sokak fülében egyenlő a roma foglalkoztatással, és mivel Kecskeméten – esetenként - a közmunkaprogramokban foglalkoztatottak 70 százaléka roma, a többségi nem roma munkanélküliek nem szívesen vállalnak munkát a közmunka programokban - még rászorultság esetén sem.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy minden esetben a problémák eredete az otthontalanság, a nincstelenség. A lakásviszonyok jobbítása önmagában véve azonban még nem elégséges feltétele annak, hogy a romák emberi és a többségi nemzet által is elfogadott életet élhessenek.
A romák egészségügyi helyzete általánosan rossz, több esetben lehet találkozni a TBC-s vagy pszichiátriai kezelés alatt álló munkavállalóval. Komoly problémát okoz foglalkoztatásuk is. Ilyen irányú hivatalos adatok nincsenek Kecskeméten, de a közmunkára jelentkezőkkel való elbeszélgetések során a Kistérségi Iroda munkatársai felmérést végeztek, s ennek szomorú tapasztalata, hogy rendszeres munkából a romák csak körülbelül 15 %-ának van jövedelme, a családok 70 %-a alapvető megélhetési forrása a segély (szociálissegély, gyes, családi pótlék stb.). Valójában 35 %-uk vállal szervezett alkalmi, szezonális munkát, 41 %-uknak van jövedelme nem szervezett elfoglaltságból: mint a hulladékgyűjtés, a gyümölcsszedés, a parasztgazdaságoknál vállalt segédmunka stb., és mintegy 16 %-uk segít magán társadalmilag meg nem engedett módszerekkel. A romák szociális helyzete olyan rossz, hogy könnyen megfelelnek a szociális segélyre jogosító feltételeknek, ami nemegyszer kiváltja a többségi nemzet tagjainak elégedetlenségét.
A hátrányos helyzet felszámolása érdekében a város az elsődleges feladatának tekinti a munkavállalók munkaerőpiacon való elhelyezkedését és tartós megmaradását, és azt, hogy az integrált személyek egyes esetekben felismerjék, hogy a bűnözés nem életforma. A programban – mely a roma kisebbség szervezeteinek aktív közreműködésével kell, hogy megvalósuljon - az iroda munkatársai tudatosítani kívánják azt is, hogy a tartós élethelyzet változást a rendszeres munkavégzés eredményezi. Cél, hogy a közmunkaprogram kistérségen belüli kiterjesztésre is alkalmas legyen, valamint, hogy olyan anyagi háttere legyen a programnak, hogy ennek révén elérhető legyen a hosszabb időtartamú: 6 – 12 hónapos foglalkoztatás.
A közmunkáról, vagy a közhasznú foglalkoztatásról nem szabad azt gondolni, hogy nem teremt értéket, vagy hogy csak látszatmegoldásokhoz vezet. Álljon itt egy nem teljes áttekintés a tavalyi esztendőben, közmunkásokkal elvégzett értékteremtő programokról: sportpályák építése és futópálya építése a Lestár Péter téri Szakközépiskolánál és a Lánchíd utcai Általános Iskolában; a teljes homlokzatának lefestése, nyílászárók mázolása és kert kialakítása a Szentgyörgyi Albert Egészségügyi Iskolában; festés-mázolás, kőműves munkák végzése egyéb önkormányzati ingatlanokban; parlagfű- és bozótirtás, gyommentesítő kaszálás; kommunális hulladék összeszedése, illegális szemétlerakók megszüntetése, hóeltakarítás; a „vasút-tisztasági” közmunkaprogramon belül az állomások és a vasúti pálya megtisztítása.
