A magasba emeli tekintetünket a 300 éves kolozsvári piarista templom
Magasba emelték tekintetüket a Kolozsvári Magyar Napok (KMN) azon résztvevői, akik augusztus 19-én, kedden részt vettek a kolozsvári piarista templom vezetett sétáján. Csak így gyönyörködhettek ugyanis Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomának mozgalmas, dinamikus formavilágának műremekeiben. A vezetett templombejárás és ismertető során Kovács Zsolt művészettörténész részletgazdag és érdekfeszítő információkkal szolgált a felszentelésének háromszázadik évfordulóját ünneplő templomról. A KMN keretében további lehetőségek is lesznek betekinteni a templom múltjába.
Háromszáz évvel ezelőtt, 1725. május 13-án Antalffy János erdélyi püspök szentelte fel Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai egyetemi templomként is ismert istenházát. E jeles évforduló alkalmából minikonferenciával, valamint magyar és román nyelvű, vezetett templombejárással ünnepelhetik a kincses város lakói, valamint a KMN résztvevői a Szentháromság tiszteletére felszentelt piarista templomot.
A jezsuitákat még Báthory István hívta 1579-ben Kolozsvárra, aminek az volt a célja, hogy katolikus oktatási intézményt alapítsanak és megerősítsék a katolicizmus jelenlétét a protestáns Erdély központjában. Később azonban kiűzték őket, és csak Bethlen Gábor idejében tértek vissza, a 16–17. században pedig a jelenlegi templom környékén összetett intézményrendszert kezdtek kiépíteni. Az 1700-as évek elejétől a kolozsvári jezsuita intézményekbe az erdélyi és partiumi katolikus elit tagjai jártak. Máig sok része megmaradt ennek a kis barokk városi térnek, amelynek a fődísze az egykori jezsuita, később piarista templom.
A kéttornyos templom Erdély első barokk templomaként a korszak egyik legfontosabb műemléke. A barokk mozgalmasságát és gazdag díszítettségét hordozza, akárcsak a gyulafehérvári vár, amely a másik jelentős korai barokk alkotás Erdélyben. A templom építészeti megoldásai a jezsuita típustervet követik, amely egészen a római Il Gesù-templomig vezethető vissza. Közepén egy hatalmas, dongaboltozatos főhajó húzódik, amelyet kétoldalt három-három kápolna kísér. A jezsuita hagyományokat követve a homlokzat kéttornyos kialakítást kapott, amely a templom városképi jelentőségét is erősíti.
A templomot Christoph Tausch tervezte, akinek sokáig homályban maradt személyét az alapkő feliratának megismerése tette lehetővé, amely tartalmazta nevét. A templom főbejárata gazdagon díszített; a kapuzat fölött a Szentháromság-ábrázolás látható a „honori sanctissimae Trinitatis” felirattal, amely az egész templom szakrális üzenetét összefoglalja. Kétoldalt a jezsuita rend legnagyobb szentjei kaptak helyet: balról Loyolai Szent Ignác, a rendalapító, jobbról pedig Xavéri Szent Ferenc, az „Indiák apostola”, akit a pestis elleni védőszentként is tiszteltek.
Archív fényképek tanúsága szerint a homlokzat díszei a két világháború közötti időszakig még teljesebbek voltak: a bejárat két oldalán Szent Alajos, az ifjúság patrónusa, valamint Nepomuki Szent János, a gyónási titok mártírja állt szoborban megformálva. Ezek a szobrok tovább gazdagították a templom homlokzatának barokk pompáját, kiemelve annak ünnepélyes, emelkedett hangulatát.
Belül a főoltár és a szószék a barokk színpadiasság jegyében született, mozgalmas formákkal, gazdag szobordíszítéssel. Különös értéke a templomnak a főoltárán őrzött, csodatevőként tisztelt Mária-kegykép, amely köré jelentős kultusz épült. A képet egy Lukács nevű mester készítette a 17. század végén; Füzesmikolára került, Kollonich Lipót bíboros közbenjárásával került a kolozsvári jezsuitákhoz, előbb a kolozsmonostori templomba (ekkor ugyanis még a jezsuita/piarista templom nem épült fel).
A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után 1776-ban Mária Terézia rendelete nyomán a kegyes tanítórend, a piaristák vették át a templomot, akik új mellékoltárokkal gazdagították. A 18–19. század során többször javították, bővítették, de barokk hangulata és fő művészeti értékei máig megőrződtek.
Aki lemaradt volna a keddi templomlátogatásról, az még bepótolhatja, ugyanis augusztus 23-án, szombaton 13 órától ismét magyar nyelvű, vezetett templombejárásra várják az érdeklődőket; augusztus 21-én (csütörtökön) 11 órától román nyelvű templombejárásra került sor. Ugyanezen a napon, augusztus 21-én a szerzetesrend történetét feldolgozó minikonferencián vehettek részt az érdeklődők.
A piarista templom ma is Kolozsvár egyik meghatározó szakrális és kulturális emléke – nemcsak vallási központ, hanem a város barokk örökségének szimbolikus épülete is.
