Érseki szentmise a Szentcsalád Plébánián
Képgaléria
A lélekemelő alkalmat – mely egyúttal pótlása volt egy korábban elmaradt főpásztori vizitációnak – a Biblia boldogságfelfogásáról szóló teológiai fejtegetés, a „legszögedibb szögedi” néprajztudós, Bálint Sándor életművét bemutató tárlat megnyitása, valamint – záróakkordként – a közösségépítő Farsangvasárnapi Kávéház tette teljessé.
Áldott találkozás a Házasság Hetén
Az elmúlt esztendők során szép és nemes hagyománnyá érett, hogy a kalocsa-kecskeméti főpásztor a Szent Család vasárnapjához kötődően tiszteletét teszi a hírös város azonos nevű egyházközségében. Noha e várva várt vizitáció tavaly a Szentév ünnepélyes lezárása miatt elmaradt, a Gondviselés jóvoltából a találkozás mégsem váratott sokáig magára. Főtisztelendő dr. Bábel Balázs érsek atya február 15-én, vasárnap, a délelőtt 10 órakor kezdődő szentmise keretében „pótolta” látogatását a Szentcsalád Plébánia hívőközösségének körében.
A naptári egybeesés különleges kegyelmi többletet is hordozott magában: e napon zárult a Házasság Hete országos programsorozat. Ennek apropóján Balázs érsek a liturgia során megáldotta a jelenlévő házaspárokat, megerősítve őket esküjükben, a hűségben és a krisztusi szeretetben, mely minden keresztény család megingathatatlan fundamentuma.
A boldogság krisztusi mércéje – Mit tanít a Szentírás?
A szentmisén elhangzott, lebilincselő erejű szentbeszédében a főpásztor olyan kérdéskörre fókuszált, mely az emberiség hajnala óta foglalkoztatja a bölcseket és az egyszerű embereket egyaránt: mi is valójában a boldogság, és miként definiálja azt a Szentírás? Balázs érsek rámutatott: a világ által kínált, sokszor talmi, mulandó élvezetekkel szemben a Biblia egy egészen más, örökkévaló perspektívát kínál.
A Szentírás lapjait tanulmányozva az isteni boldogság nem anyagi javak felhalmozását vagy a felhőtlen, küzdelmektől mentes életet jelenti, hanem az Istennel való harmonikus, szövetségi kapcsolatot. Elég csupán a Hegyi beszéd felülmúlhatatlan tanítására, a Nyolc Boldogságra (Mt 5:3–12) tekintenünk: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. (...) Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.” Ez a bibliai paradoxon arra tanít, hogy a valódi belső béke sokszor épp az alázatban, a lelki tisztaságban és a krisztusi szeretet cselekvő gyakorlásában gyökerezik.
Ugyanakkor a Házasság Hete kontextusában elengedhetetlen felidéznünk a 128. zsoltár sorait is, melyek az ószövetségi ember legszebb családi idilljét festik elénk: „Boldog mind, aki féli az Urat, és az ő útjain jár. Kezed munkájából élsz, boldog leszel és jól megy sorod. Feleséged, mint a termő szőlőtő házad bensejében; fiaid, mint az olajfacsemeték asztalod körül.” A biblikus értelemben vett boldogság tehát nem más, mint az isteni rendbe való belesimulás, ahol a hitből fakadó hűség áldássá, a megáldott otthon pedig az élet továbbadásának szentélyévé válik.
A „legszögedibb szögedi” öröksége – Bálint Sándor-tárlat nyílt
Az istentisztelet felemelő pillanatai után az egyházközség kulturális élete is páratlan élménnyel gazdagodott. Balázs érsek egy gazdag képanyaggal illusztrált helyi tárlatot is megnyitott a gyülekezeti teremben. A kiállítás a 20. századi magyar néprajztudomány és folklorisztika egyik legnagyobb alakja, Bálint Sándor (1904–1980) egyetemi tanár munkásságából villantott fel lenyűgöző részleteket.
De ki is volt valójában az a tudós, akit tisztelői csak a „legszögedibb szögediként” emlegettek? Bálint Sándor egy szegedi, alsóvárosi paprikatermesztő parasztcsalád gyermekéből vált európai hírű professzorrá és a hazai vallási néprajz (szakrális etnográfia) megteremtőjévé. Életműve monumentális: az Alföld és a magyar katolikus népi vallásosság kutatójaként mintegy félezer tanulmányt és korszakos monográfiákat (A szögedi nemzet; Karácsony, húsvét, pünkösd) hagyott az utókorra.
Tudományos teljesítménye mellett emberi, hitvallói nagysága is példaértékű. A diktatúra évtizedeiben – mind a Rákosi-, mind a Kádár-korszakban – megalkuvást nem tűrő katolikus hite miatt üldöztetést, tanítási tilalmat, sőt 1965-ben „rendszerellenes izgatás” koholt vádjával felfüggesztett börtönbüntetést is el kellett szenvednie. Szelíd állhatatossága, emberszeretete – már gyermekként leveleket írt a fronton harcoló katonáknak az írástudatlan asszonyok helyett – és mély istenhite okán a Katolikus Egyház kezdeményezte boldoggá avatását. Ferenc pápa korábban elfogadta a világi hívő és családapa hősies erényeiről szóló dekrétumot, így személyében hamarosan újabb magyar példaképet tisztelhetünk az oltárokon. A megnyílt kiállítás kiemelkedő módon hozzájárul e kivételes életút szélesebb körű megismertetéséhez.
Farsangvasárnapi Kávéház – A találkozás öröme
A hitbeli és szellemi töltekezés után a közösségi lét ünneplése zárta a vasárnapi programot. Az ünnepi szentmisét és a tárlatmegnyitót követően az egyházközség – dr. Bábel Balázs tiszteletére és a vele való kötetlen találkozás örömére – Farsangvasárnapi Kávéházat rendezett.
A plébánia otthonos falai között a híveket forró kávéval, gőzölgő teával, édességekkel kínálták. A farsangi időszak utolsó napjainak derűje finoman keveredett a vasárnap megszentelt nyugalmával; a csilingelő kávéscsészék hangja és a jókedvű beszélgetések moraja hűen tükrözte azt a krisztusi és közösségi boldogságot, melyről a főpásztor a délelőtt folyamán oly ihletetten prédikált.
