A nagylelkűség fundamentuma – Simon Bence ebédadománya
Képgaléria
Az építőipar világában a maradandó alkotás alapja a szilárd alapozás és a precíz kivitelezés. Simon Bence, a fiatal okleveles építőmérnök számára ezen értékek nem érnek véget a tervrajzoknál vagy a munkaterületek határainál. Édesapja örökségét továbbvivő szakemberként az Építő Simon Kft. operatív irányításában vállal oroszlánrészt, ahol a lakóingatlanok generálkivitelezésétől a bonyolult lapostető-szigeteléseken át egészen a belső terek esztétikai és funkcionális megújításáig terjed a szakmai paletta. Bence mindennapjait az értékesítés dinamikája, az építésvezetés fegyelme, valamint a modern marketing és informatika kettőse határozza meg, ám e szerteágazó feladatkörök mellett sem téveszti szem elől a társadalmi felelősségvállalás fontosságát.
Hívő reformátusként Simon Bence meggyőződése, hogy a siker valódi mércéje a másokért vállalt áldozat. E nemes szemlélet vezérelte, amikor ismételten magára vállalta a Wojtyla Ház mintegy száztíz ellátottjának étkeztetési költségeit. Önzetlensége nélkül aligha kerülhetett volna paradicsomleves és krumplis tészta a népkonyha szegényeinek böjtös asztalára. Az ebéd édességgel teljesedett ki, hiszen a Nagykőrösi Pünkösdi Gyülekezet jóvoltából mézes puszedli tette gazdagabbá az ízletes menüt.
A karitatív esemény gördülékenységét és a családias légkört elkötelezett önkéntesek – Farkas Zita, Kövecses Zsuzsanna és Tóthné Rontó Gyöngyvér – odaadó segítő közreműködése biztosította.
Gyöngyvér – mint ügyeletes – ráadásul három mozgáskorlátozott részére házhoz is vitte az ebédet a Horváth Döme körúti nyugdíjasházba.
A vasárnapra szánt, kenyeret és konzervet tartalmazó hidegcsomagok Bimbó Imre szentkirályi ácsmester támogatásával jutottak el a nélkülözőkhöz, mintegy keretbe foglalva a hétvégi gondoskodást.
Előzetesen Oskolás János, a Wojtyla-sorsközösség „házi költője” elszavalta március 15-ei versét.
