A hit stációi – Szent II. János Pál pápa örökségét követte nyomon a Wojtyla Ház küldöttsége Székesfehérváron
Képgaléria
Kulturális hidak és intézményi találkozások
A székesfehérvári Szent István Király Múzeum Rendház épületében márciusban megnyitott nagyszabású tárlat az egykori lengyel egyházfő, Karol Wojtyla (1920–2005) előtt tiszteleg. Az installációkban gazdag, magával ragadó kiállítást szerda délelőtt a kecskeméti Karol Wojtyla Barátság Központ küldöttei is felkeresték. A szociális-közművelődési missziót ellátó intézmény képviselőit Pokrovenszki Krisztián főigazgató és Kovács Loránd Olivér szakmai igazgató fogadta. A szakmai párbeszéd során Farkas P. József alapító-igazgató bemutatta Karol Wojtyla kecskeméti szentélyének huszonegy esztendeje töretlen karitatív tevékenységét, egyben meghívta a fehérvári múzeum vezetőit az alföldi megyeszékhelyre. Pokrovenszki Krisztián viszonozva a gesztust ígéretet tett: következő kecskeméti útjuk alkalmával ellátogatnak a népkonyhára is, ahol a gondozottak számára ismeretterjesztő előadással kedveskednek.
A múzeumi tárlatvezetés során a kecskeméti csapat – Farkas P. József alapító-igazgató mellett Koi Béla vállalkozó, a karitatív létesítmény elkötelezett támogatója, továbbá Mátyus István önkéntes fotós – megrendülten, csodálattal adózott a XX. század egyik legmeghatározóbb szellemi vezetője előtt. A kiállított relikviák és a modern vizuális elemek szerves egysége mély érzelmi hatást gyakorolt a hírös városi látogatókra, megerősítve bennük a névadó iránti hódolatot.
Mária-tisztelet és a gyermekkor gyökerei
„Totus Tuus – Teljesen a Tiéd” – hangzik a szent életű pápa közismert jelmondata, mely Szűz Mária iránti végtelen elköteleződését hirdeti.
Karol Wojtyla ezt a hitvallást Montforti Grignon Szent Lajos francia pap Értekezés a Szent Szűz igazi tiszteletéről című alapművéből merítette, s tette életútja iránytűjévé. A kiállítótereket összekötő folyosókon Közép-Európa legjelentősebb Mária-kegyhelyeinek fotói láthatók, különös tekintettel a győri könnyező Szűz Mária-kegykép méltóságteljes ábrázolására.
A kronologikusan felépített narratíva kezdetben a wadowicei gyermekkor intim családi szférájába enged betekintést, majd a krakkói egyetemi éveket mutatja be, ahol a fiatal Wojtyla még költői, színészi ambíciókat táplált. A hivatástudat kibontakozása és a pappá szentelés után a tárlat már hívei, valamint a reá bízatott gyermekek körében ábrázolja az odaadó lelkipásztort. A kiállítás különleges értékei közé tartoznak a szenvedélyes természetjáró pápa személyes tárgyai: a túrákon viselt öltözéke, sílécei és kajakja mellett az összecsukható úti misekészlet is megtekinthető, mellyel az erdei tisztásokon, a szabad ég alatt celebrált szentmiséket.
Az utazó pápa és a történelmi fordulatok
Karol Wojtyla egyházi karrierje rendkívüli gyorsasággal ívelt felfelé: 1958-ban püspökké, 1964-ben pedig már Krakkó érsekévé szentelték. Az 1978-as pápaválasztást korabeli híradók filmrészletei és megsárgult újságoldalak keltik életre a múzeum falai között. Péter utódjaként több mint száz külföldi utazást tett Szent II. János Pál, bejárva a földgolyó szinte minden szegletét, amivel messze felülmúlta elődei teljesítményét, s aminek révén a világsajtó joggal keresztelte el „utazó pápának”. A külföldi missziók monumentális mivoltát két gazdagon felszerelt vitrin is illusztrálja, melyekben a vatikáni pénzverde által a pápai utak emlékére kibocsátott érmek sorakoznak.
A szocialista blokk országaiba – kiváltképp szülőföldjére, Lengyelországba – tett látogatásai a béke, az emberi jogok és az evangelizáció üzenetével a keleti tömb politikai erózióját, a történelmi rendszerváltozást siettették. Magyarország földjére két ízben, 1991-ben és 1996-ban lépett a Szentatya. Az 1996 őszi, Pannonhalmán és Győrben tett látogatásának tárgyi relikviái, dokumentumai kiemelt helyet kaptak a székesfehérvári bemutatón, közelebb hozva a magyar hívők számára a pápai vizit emlékét.
Merénylet, megbocsátás és a kortárs művészet reflexiói
A kiállítás egyik legdrámaibb pontja az az elsötétített terem, mely az 1981-es, Szent Péter téri merénylet megrázó filmfelvételeit vetíti, miközben a falon, egy üvegvitrinben a fegyver hű másolata látható. A hang-, kép- és térhatások együttesen, elemi erővel veszik birtokba a látogató érzékszerveit, hogy aztán a szomszédos teremben átadják a helyüket a megbocsátás felemelő katartikus élményének. Itt a pápa börtönbéli látogatásának pillanatai elevenednek meg, amikor szemtől szemben megbocsátott az életére törő merénylőnek.
A személyes tárgyak, eredeti dokumentumok a hús-vér embert hozzák karnyújtásnyira, egyszerre szólva az intellektushoz és a transzcendenst kereső lélekhez. Ezzel párhuzamosan több mint ötven kortárs képzőművész alkotása reflektál a szentatya szellemiségére. A művészettörténet tradicionális, ikonikus Mária-ábrázolásai modern grafikák, festmények formájában születtek újjá az alkotók jóvoltából.
Az elmondhatatlan megragadása: installációk és a végtelen
Különleges és elgondolkodtató vizuális élményt nyújtanak azok a monumentális installációk, melyek a verbálisan kifejezhetetlen metafizikai tartalmakat hivatottak közvetíteni. Párkányi Raab Péter Bibliai fosszíliák című, monumentális térplasztikája Szent II. János Pál pápa enciklikáinak állomásait mutatja be. A misztikus Stonehenge kőkörét mintázó oszlopokon az egyes pápai körlevelek szöveges és képi kivonatai jelennek meg, miközben a kör középpontjában a Szentatya üresen hagyott trónusa áll, rajta az árválkodó liturgikus ruhával. Bár az egyházfő fizikailag már nincs az élők sorában, intellektuális, spirituális jelenléte szinte kézzelfoghatóvá válik a kompozícióban.
A földi létből való eltávozást, II. János Pál halálát egy légies, finom textilplasztikára vetített fehér galamb képe szimbolizálja. Ez az alkotás zseniálisan közvetíti a pápa végső tanítását: a halál és az elmúlás nem a végpont, hanem az isteni terv szerves, értelmet hordozó része, a transzcendenciába való átlépés misztériuma.
A hívőket és a kultúra kedvelőit egyaránt hívogató, lélekemelő kiállítás szeptember 27-ig várja a látogatókat Székesfehérváron.
