Történelmi örökségeink nyomában: múltidéző Fehérvárcsurgón és Dinnyésen
Képgaléria
Az összefogás és felebaráti szeretet jegyében szervezte meg Farkas Pál, a Wojtyla Nyugdíjas Klub elnöke azt a nagyszabású kulturális kalandtúrát, melyen a civil közösség tagsága vett részt több hírös városbeli társklubbal karöltve. A közel félszáz fős csoport célja Fejér vármegye rejtett, ám annál ragyogóbb ékköveinek felfedezése volt.
Az utazás kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a résztvevők szorosabbra fűzzék a klubok közötti baráti szálakat, miközben hazánk történelmi és építészeti örökségének gazdag tárházából merítettek inspirációt.
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély arisztokratikus eleganciája
Az autóbusz elsőként Fehérvárcsurgón állt meg, ahol a fák koronái közül felsejlő Károlyi-kastély lenyűgöző sziluettje fogadta a kecskeméti vendégeket. A klasszicista és eklektikus stílusjegyeket hordozó, méltóságteljes épületegyüttes falai között a magyar történelem legfényesebb századai suttognak. Ez a pazar rezidencia 1844 és 1851 között épült gróf Károlyi György megbízásából, aki a reformkor jeles alakjaként és a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapító tagjaként szerzett elévülhetetlen érdemeket. Az épület nagyszabású terveit a neves bécsi építész, Heinrich Koch vetette papírra, míg a helyszíni munkálatokat és a részletes tervezést a fiatal, később világhírűvé váló Ybl Miklós irányította.
Az U alakú főépület középső, emeletes része az oszlopos, földszintes szárnyak révén organikusan kapcsolódik a sarokpavilonokhoz, az összkép legmarkánsabb elemeként pedig a harminc méter magas, balusztrádos torony magasodik a táj fölé. A látogatók szakavatott vezetés mellett járhatták be a gondosan restaurált belső tereket – köztük az intellektuális atmoszférájú könyvtárszobát és az áhítatot parancsoló kastélykápolnát –, miközben kitekinthettek a mintegy ötven hektáros történeti angolparkra. Ezt a zöldellő oázist már az 1830-as években megkezdte kialakítani a család egy szerpentin vonalú tóval, ritka fafajokkal és teraszos barokk díszkerttel. Az államosítás hányattatott évtizedeit követően a kastély ma a Párizsból hazatért Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány kulturális találkozóközpontjaként és szállodaként működik, modern funkcióval ruházva fel az ősi falakat.
Kulináris pihenő a királyok városában
A délelőtti intenzív kulturális élmények után kora délutánra igencsak megfáradtak a kecskeméti vendégek. A csoport Székesfehérvár felé vette az irányt, hogy a történelmi belváros szomszédságában elterülő Bányató Vendéglőben hódoljon a gasztronómiai élvezeteknek, ahol az étterem szakácsai bőséges fogásokkal várták a megfáradt utazókat, igazi ízkavalkádot varázsolva az asztalokra.
Az étkezés első akkordjaként hagyományos, aranyló zöldséges tyúkhúslevest tálaltak finommetélttel, friss kerti zöldségekkel gazdagítva. A főétel gyanánt felszolgált, kívül ropogós, belül fenségesen olvadó, sajttal töltött rántott sertésborda házias tört burgonya körettel tökéletes fogásnak bizonyult. A fenséges falatok és a baráti beszélgetések kellőképpen felfrissítették a társaságot, így a délutáni órákban újult erővel folytatódhatott a Fejér vármegyei felfedezőút.
A dinnyési Várpark és Skanzen: Időutazás makettvilágban
A székesfehérvári gasztronómiai kitérőt követően a vándorok a közeli Dinnyés felé vették útjukat, ahol egy egészen rendkívüli, a világon egyedülálló látványosság, a Várpark és Skanzen fogadta őket. Ez a szabadtéri kiállítás anyaghű makettek segítségével repíti vissza a látogatót a magyar középkor dicső és vérzivataros korszakaiba. A park megálmodója és saját kezű felépítője Alekszi Zoltán, aki egyedülálló, áldozatos munkásságáért ötszörösen is kiérdemelte a Guinness-világrekorder címet.
A kecskeméti csoport élénk érdeklődéssel járta végig a történelmi Magyarország topográfiáját mintázó sétányokat, ahol a kiállított, több mint negyven középkori magyar vár makettje – melyek a valóságban jobbára már csak romokban léteznek – az eredeti építőanyagokból: kőből, téglából, fából és földből készült el, precíz helyreállítási elképzelések alapján.
Különleges építészeti bravúr, hogy a várak a Nagy-Magyarország formáját követő sétányon belül pontosan az egykori földrajzi elhelyezkedésüknek megfelelő pontokon épültek fel.
Az aprólékosan felépített makettbirodalom kulisszáit egy elbűvölő kerti kisvasút öleli körül, melynek sínpárja nosztalgikus bájjal kanyarog végig a történelmi építmények között. A halkan zakatoló apró szerelvény különleges látványelemként gazdagítja a skanzen miliőjét.
A komplexum szerves részét képezi az Árpád-kori Skanzen is, mely egy korabeli településrekonstrukciót vonultat fel 11. századi fatemplommal, veremházakkal, valamint a halászok, fazekasok, bőrmívesek és kőfaragók hagyományos mesterségeinek bemutatóhelyeivel.
A látogatás legmeghittebb pillanatait a monumentális Szentek Falánál élték meg a jelenlévők, mely több mint hatszáz szoborral állít emléket a keresztény világ szentjeinek, míg a fatemplomban berendezett Magyar Oltáron az összes Árpád-házi szent szobra megtekinthető.
