Hősökre emlékeztek Kerekegyházán
Képgaléria
1945 – 1956 közötti kerekegyházi paraszt tragédiákra, megtorlásokra emlékeztek Kerekegyházán, ahol kiállítás nyílt és előadások hangzottak el 2008. október 17- én a Katona József Művelődési Házban.
Fekete Pál, aki 1956 – ban Békés Megye Forradalmi Bizottság elnöke volt megemlékezést tartott 1956-ban megtorlást szenvedett kerekegyházi lakosokról. Elmondta, hogy ők is a legdrágábbat, az életüket áldozták a szent szabadságért.
Szalai Józseffel a kiállítás szervezőjével és gyűjtőjével beszélgettünk:
- Számtalan tragédia kötődik 1956 –hoz, példaként hozom Kerekegyháza Dózsa TSZ majorjában lakok életsorsát. Falunkban a megtorlások ideje alatt politikai okokból ötven családot raktak ki házaikból. Az itt látható kiállítás kerekegyházi emberi sorsokat mutat be. Sok kerekegyházi lakos még a 1960 –as években is viselte testén, lelkében azokat a nyomokat, sérelmeket, amik a retorziók alatt érték őket.
Többen öngyilkosok lettek, mert nem tudták feldolgozni, hogy elvették mindenüket.
- Harminc portrét láthatunk a kiállításon, kik voltak ők?
- Főként helyi, tehát kerekegyházi, és környékbeli kulákoknak mondott megtorlást szenvedett emberek. Van, aki megjárta az első világháborút és szerencsésnek mondhatta magát, bár elveszítette a lábait, majd hányattatások útján, de visszajutott szülőhazájába. Kutatásaim alapján megtudtam, hogy bármilyen csinált, koholt indokkal elhurcolták az embereket. Erre néhány példa: ha a kutya napra volt kötve, vagy, ha szabadon hagyták a tanya udvarán, netán az állatot karóhoz kötötték már volt elég indíték ahhoz, hogy büntetést szabjanak a gazdára. Hasonló büntetés járt, ha össze volt seperve az udvar, mert azt mondták ennyire rá ér a gazda, hát megbüntetjük. Ha pedig nem volt rendben a pitvar azért ját megtorlás.
