Kecskemét sportja: Merre van az előre?
A sport és a pénz című cikkünkre terjedelmes írással reagált Ujhidy Tibor, a közismert kecskeméti sportvezető – aki a Sportegyesületek Országos Szövetsége alelnöke is. – Észrevételeinek, véleményének adjuk közre az alábbiakban a rövidített változatát.
- A közelmúltban a sportbizottság mellett létrejött különbizottság a város sportjának jövőjéről tárgyalt az élklubok vezetőivel. Amikor kiderült, hogy jövőre sem jut több pénz a sportra, mint az idén, szembesült mindenki azzal, hogy valójában nincs is miről tárgyalni…
Az idén 235 millió Ft volt az egyesületi sporttámogatás és az egyéb közvetlen sporttámogatás. A jövőre tervezett számok, melyeknek egy része szerződésbe foglalt, így festenek: KTE labdarúgás 50 millió, Univer férfi kosárlabda 70 millió, Delfin KC férfi kézilabda kb. 30 millió, Kecskeméti Sportiskola kb. 75 millió forint. Ez összesen kb. 225 milliót tesz ki, vagyis az összes többire - a diák, a fogyatékkal élők sportjára, és egyéb sportcélokra, valamint a jelenlegi stratégiai sportágakra – marad cirka 10 millió forint. Ezzel a még létező szponzori háttér is ki fog vonulni az egyesületek mögül, vagyis a stratégiai sportágak egyesületei vegetációs szinten sem fognak létezni.
Így egyrészt az eredményes sportiskolai utánpótlás nevelés a jövőben nem talál olyan klubokat, amelyek a tehetségeket átvennék. Másrészt, esély sem marad arra, hogy megszűnő klubok helyén majd évek múlva újabbak, elölről kezdve ismét elinduljanak. Márpedig, ha megszűnik a sportolási lehetőséget szervező, biztosító sportegyesületek zöme, akkor minek a sportiskola? Létrehozása remek ötlet volt, de kinek nevelik a gyerekeinket? Szegednek, Budapestnek, Székesfehérvárnak? Vagy sportoljanak a fiatalok 16-17 éves korukig, és miután városunkban már nem tudják hol folytatni, hagyják abba?!
Az általam javasolt póttámogatás kizárólag arról szólna, hogy a fentebb jelzett következmények ne okozzanak visszafordíthatatlan károkat a város sportjában. Ehhez a 10 millió Ft-os „maradványhoz” további 30 milliós Ft-os önkormányzati támogatás kellene.
Országosan is siralmas a sport helyzete. A sportban is csökken az állami támogatás, bajban vannak az önkormányzatok, a szponzorok saját cégüket akarják megmenteni, és az emberek pénze is csökken. Ilyen helyzetben csak megszűnhetnek a klubok. Úgy gondolom, hogy a mai világban mindenkinek önmérsékletet kell tanúsítania, nekünk, sportvezetőknek is. Ám mindannyiunk feladata, sőt kötelessége jelen helyzetben is úgy dolgozni, hogy ne égessünk fel mindent, amelyben benne vannak a felemelkedés csírái. Ez az előrelátó bölcsesség meg kell, hogy jelenjen az önkormányzati döntésekben is. Hiszem, hogy a további párbeszéd, közös gondolkodás, együttműködés szolgálni fogja Kecskemét sportjának jövőbeni felemelkedését. Egy biztos, most kiderül, hogy a vég kezdete, vagy a kezdet vége következik be Kecskemét sportjában.
