Király József - a civil harcos
Képgaléria
Építészfamília sarja vagyok, de édesapámmal ellentétben én már a nyolcvanas években a kivitelezést választottam – mesél a kezdetekről Király József, a kecskeméti Free Line Építőipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A tősgyökeres kecskeméti fiatalember 1979-ben szerzett építészdiplomát az Ybl Miklós Főiskolán, s ugyanabban az évben helyezkedett el az építőiparban érdekelt Bácsépszer Vállalatnál.
„Végigjártam a ranglétrát: voltam művezető, építésvezető-helyettes, s végül egészen a felsővezetésig sikerült eljutnom.” Innen emelték át 1986-ban a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság apparátusába, ahol az éppen megrendülni kezdő nagy építőipari vállalatok reorganizációját segítette. Ezt azonban kevésbé szerette, így 1988-ban visszatért a Bácsépszerhez, ahol akkoriban nagyon jó érdekeltségi rendszer működött.
Azt ugyan nem engedték, hogy a dolgozók a szakmában fusizzanak, viszont jól fizettek. „Az ott megtakarított pénzből éjjel-nappali boltokat nyitottam Kecskeméten, ahol magam is szeleteltem a szalámit” – emlékszik vissza a vállalkozó. A rendszerváltozáskor azután vele is fordult egyet a világ. Kanadában élő rokonai a tengerentúlra invitálták, de jobban érezte magát itthon, ezért 1991-ben – néhány hónapos látogatás után – hazajött Torontóból.
„Ott rájöttem, hogy idehaza új világ kezdődik, amelyben céltudatos, kitartó munkával lehet érvényesülni.” A hazatérést követően kilépett a Bácsépszertől, és a saját lábára állt. Az indulást az éjjel-nappali boltok bevételéből, majd eladásából finanszírozta.
Trabantos kezdés
„1992. április 1-jén, vagyis „bolondok napján”, négy munkatársammal és egy kölcsönből vett zöld színű Trabanttal szó szerint a nulláról kezdtük az építőipart a Free Line Kft.-vel. Kezdetben felújításokra, kisebb feladatok elvégzésére gondoltam. Az első 150 ezer forintos szerződést remegő kézzel írtam alá” – idézi fel az indulás nehézségeit az ügyvezető, aki elsősorban abban bízott, hogy a minőségi munka és a pontosság a kezdődő kapitalizmusban felértékelődik.
Mivel korábbi munkahelyétől, a Bácsépszertől nem is álmodhattak megbízásokra (Király József a távozása után „le volt tiltva” a vállalatnál), ezért Budapesten próbáltak megbízáshoz jutni, ahol a rendszerváltozás nyomán hihetetlen ütemű fejlődés kezdődött. Az első megbízást, amely meg is alapozta a cég felívelő pályáját, a Hemingway Holdingtól kapták, amelynek a fővárosban nyitott Dunkin Donuts kávézóit jórészt a Free Line Kft. alakította ki.
Ezt követően jött a többi megrendelés: a(z akkor) szintén Hemingway-érdekeltségű Pizza Hut, illetve a Bonbon Hemingway-boltok, a Fotex-csoport Ofotért- és Vision Express-üzletei, a Margitszigeti Ramada Szálló, az ABN AMRO-bankfiókok generálkivitelezési munkálatai. A kilencvenes évek közepétől a cég – szakipari alvállalkozásban – olyan nagy beruházásokban vett részt, mint a Mol dél-alföldi benzinkútjainak rekonstrukciója, a Pólus Center, az M5-ös autópálya építésében való részvétel vagy éppen a Westel 900 GSM Váci utcai központjának kialakítása.
Az ezredfordulón a Free Line már 300 millió forint körüli éves árbevételt mondhatott magáénak, amit 15–20 saját alkalmazottal és ugyanennyi alvállalkozóval ért el. Lehetett volna gyorsabban is fejlődni, de a kilencvenes évek lakásépítési boomjában nem akartak részt venni – bármilyen csábító is volt a lehetőség. „Az igazi körbetartozások ott és akkor kezdődtek az építőiparban” – mondja az üzletember, aki szerint egyes lakásépítők eleve úgy indultak neki a projekteknek, hogy úgysem fogják kifizetni az alvállalkozásokat. A Free Line maradt a kereskedelmi ingatlanoknál. A finanszírozás így is mindig gondot okozott, a vevők ugyanis egyre hosszabb átfutással fizettek. Ezért a cég a kilencvenes évtized végétől egyre többször volt kénytelen bankhitelt igénybe venni: részben az eszközök fejlesztésére, részben a megszerzett munkák előfinanszírozására.
Vissza Kecskemétre
A 2002-es év ismét nagy ugrást hozott, ugyanis közbeszerzési eljárás keretében elnyerték a kecskeméti Cifra palota műemlék épület felújítását, ami a pótmunkákkal együtt 250 milliós megrendelést jelentett a megyei önkormányzattól. A 2004-ben befejezett munka révén sikerült megalapozni a jelenlétüket Kecskeméten is, ahol azóta már több műemlék jellegű ingatlan felújításában vettek részt, s bevételüket az utóbbi időben – az építőipar visszaesése ellenére – bővíteni tudták.
A következő ugrás 2004-ben történt, amikor a zománcport gyártó kecskeméti vállalkozás, a Zománc Zrt. főtulajdonosa eladásra kínálta a cég 55,2 százalékos üzletrészét. A Free Line Kft. ezt részben az UniCredit Bank négyéves kölcsönéből vásárolta meg, amelynek felvétele a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalásával vált lehetővé (akárcsak a cég többi forgóeszköz jellegű hitelfelvétele).
Noha az eredeti gyártói profilt azóta feladó, s helyette zománc- és tűzhely-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás 2008-ban már várhatóan 700–800 millió forintos árbevételt és nyereséget realizál, a megszerzése nem elsősorban a tevékenysége miatt volt ésszerű, hanem a Kecskemét központjához közel eső, 1,3 hektáros ipari ingatlana miatt, ahol a Free Line Kft. központja is található.
Az időközben műemlékvédelmi szakmérnöki másoddiplomát szerző ügyvezető cégcsoportja a Zománc Zrt.-vel együtt mára évente mintegy másfél milliárd forintos árbevételt termel, s csaknem félszáz embernek ad munkát. Az utóbbi években több banknak építettek fiókokat (a Budapest Bank és az Inter-Európa Bank mellett főként az UniCredit Bank látta el őket megrendelésekkel), de dolgoztak gyorséttermek és pizzériák építésén is. Bejutottak a Tescóhoz is: a nemrégiben nyitott két Tesco Expressz nevű közepes méretű áruház kivitelezése is a nevükhöz fűződik. A Tescóhoz hasonló multicégeknél persze szintén fontos a hitelesség és a tőkeerő: a megbízások elnyeréséhez olyan banki fedezet kellett, amelyet ugyancsak a Garantiqa kezességvállalásával sikerült megszerezni.
A farmeres ember
Az ősszel begyűrűző válság a Free Line Kft.- nél is túlélési reflexeket hozott elő: sok más céghez hasonlóan itt is racionalizálták a létszámot, csökkentették a költségeket. Ugyanakkor a túlélésen túl is vannak terveik. Az ügyvezető ezek között a telephelyre álmodott kereskedelmi ingatlanfejlesztés megvalósítását, illetve a Mercedes kecskeméti beruházásában való közreműködést említette, amihez nagy reményeket fűznek.
Az üzleti karrier ellenére „farmeres embernek” megmaradó Király József cégével társadalmi felelősséget is vállal. Helyi művészeket támogatnak, illetve sportegyesületet tartanak fenn, amely a Nanbudo nevű (a karatéval rokon) harcművészet mellett a BMX-kerékpárosok számára nyújt sportolási lehetőséget. Az idén ötvenéves ügyvezető maga is aktívan sportol: ötdanos Nanbudo mester, egyben a Magyar Nanbudo Szövetség elnöke. A Japán–Magyar Baráti Társaság elnökségi tagsága mellett két éve a Kecskeméti Városszépítő Egyesületnek is az elnöke. Mint mondja, szeretnék ráébreszteni az embereket a civilség fontosságára – vagyis arra, hogy nem a politikusoknak kell megmondaniuk, hogy mit csináljanak az emberek, hanem fordítva.
szöveg: Banyár László
Forrás: www.garantiqa.hu
