Ma történt - Évfordulók hazánk és a nagyvilág történelméből
1986-ban, azaz 23 éve ezen a napon Forma 1-es futamot tartottak Magyarországon. A Forma-1 431. Grand Prix futamát Magyarország rendezte meg `Magyar Nagydíj` néven a Mogyoród melletti Hungaroringen. A 4013,79 m hosszú pályán, augusztus 10-én délután megrendezett futamot Nelson Piquet nyerte; 2.: Ayrton Senna; 3.: Nigel Mansell. A versenyt - annak gyorsmérlege szerint - 200 ezer pálya, kb. 1 milliárd tévénéző és 50 ország 1050 újságírója figyelte. Utána Piquet így nyilatkozott: `Az autóm jó volt, a Hungaroring fantasztikus.`.
843-ban, azaz 1166 éve ezen a napon véglegesen felosztották a Frank Birodalmat. A 840-ben elhunyt Jámbor Lajos császár fiai a verduni szerződésben megegyeznek a Frank Birodalom nyugati, középső és keleti részekre való felosztásáról: I. Lothar - aki nem tudta érvényre juttatni a birodalmi egység gondolatot - megtartja a császári címet, Itália mellett megkapja a Rajna, Maas és Rhőne között elterülő részt, Német Lajosé lesz a Keleti Frank Birodalom, Kopasz Károlyé pedig a Nyugati Frank Birodalom. I. Lothar, Német Lajos és a 838-ban elhunyt I. Pippin 833-ban fellázadtak apjuk ellen, és megfosztották trónjától, mert Jámbor Lajos császár a második házasságából származó fiát, Kopasz Károlyt is be akarta vonni az öröklésbe. Mivel az a veszély állt fenn, hogy így Lothar kezében túl nagy hatalom összpontosul, Lajos és Pippin 834-ben visszaadták a császári címet Jámbor Lajosnak. Lothár királysága 855-ben bekövetkezett halálakor tovább osztódott három fia között.
1279-ben, azaz 730 éve ezen a napon IV. László kiadta a kun törvényeket. IV. (Kun) László édesanyja Erzsébet kun származású volt. A fiatal uralkodó igen jól érezte magát a kunok között, kun szeretőket tartott, feleségét, Izabellát (Erzsébetet), I. Károly nápolyi király leányát eltaszította magától. Ezt már a pápai udvar sem tűrhette, ezért Fülöp fermói püspök személyében legátust küldött, hogy az uralkodót jobb belátásra bírja. Fülöp drasztikus változásokat akart elérni a kunok ellen, ez azonban ellenkezett a magyar király elképzelésével. Végül augusztus 10-én László kiadta a kunokra vonatkozó törvényeket, amelyeket a júliusi tétényi végzés alapján fogalmazott meg (azaz nem voltak annyira szigorúak). Ennek értelmében a kunoknak fel kellett hagyniuk a pogány bálványok tiszteletével, és fel kellett venniük a keresztséget. Nem lakhatnak sátrakban, nem ölhetnek keresztényeket, igyekezniük kell, hogy a keresztények szokásait kövessék. A törvények kiadása azonban tovább mélyítette az ellentéteket a király és a legátus között. Ez odáig vezetett, hogy Fülöp október elején kiközösítette az uralkodót. László kísérletet tett ugyan, hogy a legátus megváltoztassa álláspontját (elfogatta és a kunok kezére adta), de végül belátta, hogy a Szentszékkel nem szállhat szembe. A következő év elején kibékült Fülöppel és feleségét is visszavette.
A vasvári béke zárja le a Török Birodalom és a császár között 1663-ban kirobbant háborút. I. Lipót elismeri a török gyámkodást Erdély felett, Magyarország megosztott marad. Mióta a mohácsi csatában (1526. VIII. 29.) a törökök győzelmet arattak a magyar királyság felett, Magyarország egy része a Török Birodalomhoz tartozik, másik része azonban `királyi` Magyarországként él tovább. Ausztria és a Török Birodalom állandó harcban áll a Balkán feletti uralomért. Lipót győzelmet aratott a törökök felett, de magyar szempontból kedvezőtlen békét kötött. A húszéves fegyverszünet birodalmi megközelítésben azonban kiegyenlítette a politikai hátrányokat.
1870-ben, azaz 139 éve ezen a napon Eötvös József báró vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelmeztette a püspöki kart. Felhívja a figyelmet arra, hogy királyi tetszvényjog Magyarországon az egyházi javadalmak betöltését és a pápai bullák kihirdetését királyi jóváhagyáshoz köti.
