Ma történt - Évfordulók hazánk és a nagyvilág történelméből
1955-ben, azaz 54 éve ezen a napon svájci emigrációjában meghalt Thomas Mann. A Nobel-díjas német írót a svájci Kilchbergben érte a halál. A régi patrícuscsaládból származó Mann 1875. június 6-án született Lübeckben. Első regénye, A Buddenbrook-ház (1921) nagy sikere után csak irodalommal foglalkozott. A XX. század egyik legnagyobb német realista írója, a kritikai realizmus hagyományainak kiteljesítője, a polgári humanizmus egyik utolsó képviselője volt. Az 1930-as években alkotott műveit az európai fasizmus ellen folytatott küzdelem ihlette. A háború befejezése után azon munkálkodott, hogy levonja népe számára a történelmi katasztrófa tanulságait, és segítse a demokratikus megújulásban. Szépirodalmi munkásságát nagy esszéi, tanulmányai, beszédei és saját műveihez írott kommentárjai egészítik ki. Legismertebb művei: a Halál Velencében, A varázshegy, Mario és a varázsló, József és testvérei (tetralógia), a Lotte Weimarban és a Doktor Faustus. Az irodalmi Nobel-díjat 1929-ben kapta `főleg nagy regényéért, A Buddenbrook-ház-ért, mely a kortárs irodalom klasszikus alkotása.`
2000-ben, azaz 9 éve ezen a napon elsüllyedt a Kurszk tengeralattjáró. 2000. augusztus 12-én a Barents-tengeren az ott tartott hadgyakorlat közben elsüllyedt a Kurszk orosz atommeghajtású tengeralattjáró, miután 100-150 méteres mélységben a hajótestben robbanás következett be. A mélyben rekedt a teljes, 118 fős legénység, s mindannyian életüket vesztették. A hivatalos magyarázat szerint a tragédiát az okozta, hogy az orr-részben felrobbant az egyik, valószínűleg rosszul rögzített torpedó.
1914-ben, azaz 95 éve ezen a napon megvívták az első drinai csatát. Az első Drina menti ütközetben a Monarchia csapatai vereséget szenvednek a szerbektől.
1690-ben, azaz 319 éve ezen a napon a közigazgatást újjászervezték hazánkban. Az ország központi területének felszabadulása időszerűvé tette a közigazgatás újjászervezését. 1690. augusztus 12-én napvilágot látott királyi rendelet Magyar Udvari Kancellária néven bécsi székhellyel működő kormányszervet hozott létre, melynek élén világi kancellár és alkancellár állottak. Munkájukat 12 tanácsos és hivatali apparátus segítette; a döntéseket tanácsülésben hozták. A Kancellária legfontosabb feladata: a magyar rendi érdekek képviselete, a magyarországi ügyek közvetítése, a nemesi vármegyék és az udvar közötti kapcsolattartás volt. Az uralkodó politikai döntéseinek kialakításában viszont többnyire háttérbe szorult a Birodalom központi szerveivel szemben. A szélesebb értelemben vett belső igazgatási feladatok irányítására a három évtized múltán 1723-24-ben megalapított Helytartótanácsot rendelték. Ezzel teljessé vált az a központi igazgatási szervezet, amely - a II. József idején történt átmeneti átszervezésektől eltekintve - 1848-ig fennállott.
1687-ben, azaz 322 éve ezen a napon megvívták a második mohácsi csatát, ahol Károly herceg katonái megverték Szulejmán nagyvezér hadait. Még ezen a napon megvívták a nagyharsányi csatát is, melynek győzelme visszafordíthatatlan ténnyé tette Buda visszakerülését.
1945-ben, azaz 64 éve ezen a napon megalakult a Magyar Újságírók Szövetsége.
