A könyvnyomtatás ünnepe
Az emberi művelődéstörténet új korszaka kezdődött a 15. század közepén Gutenberg találmányával. A fölfedezés lényege a betűk sorozatgyártása, sokszorosítása, amely által lehetővé válik szövegek kiszedése, majd a sajtó – akkoriban egy egyszerű gépet jelentett ez a szó - felhasználásával ezekről több azonos példány készítése. A kézzel írott könyv (kódex) mellett megjelent a nyomtatott könyv, amelynek döntő szerepe lett a műveltség elterjedésében, valamint az információ terjesztésében. Mozgósító, agitatív hatása miatt a politikai, társadalmi és kulturális mozgalmak még napjainkban is igénybe veszik nézeteik terjesztésére.
Johannes Gutenberg az1400-as évek elején született, a németországi Mainzban. Találmánya alkalmazásának pontos időpontja ismeretlen, ezért a könyvtörténeti kutatók az 1440-es esztendőt fogadták el nemzetközi közmegegyezéssel. Gutenberg találmánya rövid időn belül ismertté vált Európa számos országában. Mai ismereteink szerint 1500-ban 18 ország 260 városában már 1125 nyomda működött.
Kecskeméten sok éves hagyománya van annak, hogy a nyomdászok, lap- és könyvkiadók, könyvterjesztők megemlékeznek a nagy elődről, ha eljön az augusztus. A Híros Hét Fesztiválhoz csatlakozva rendezik meg ez alkalommal a kecskeméti civil szervezetek a hagyományos Gutenberg ünnepüket augusztus 26-án. Délután fél 5-kor Szilády Károly, az első kecskeméti nyomdász emléktáblája előtt tisztelegnek a helyi nyomdászok, kiadók, könyvbarátok, majd a Katona József Megyei Könyvtárban tart szakmai előadást Fábián Endre, az STI Petőfi Nyomda igazgatója, a Papír és Nyomdaipari Műszaki Egyesület főtitkára, Burján Norbert, a Lajosmizsei Közlönynyomda vezetője és Kovács András, a Print 2000 Nyomda ügyvezető igazgatója, amit a 2009-es Gutenberg-díj átadása követ.
