Tisztelgő főhajtás egy jeles életmű előtt
Képgaléria
Ma délután tartották a hagyományos kecskeméti Guttenberg-napot, melyen számos kitűnő nyomdász, könyvtáros, könyvkereskedő, kiadó, szerkesztő, író, újságíró, civil szervezeti vezető vett részt. A főtéri – Szilády Károly Emlékműnél rendezett koszorúzást követően – a Katona József Könyvtár klubtermében folytatódott a megemlékezés. A kecskeméti és a környékbeli nagy nyomdák vezető menedzserei tartottak előadást a nyomdaipar jelenlegi állásáról, fejlesztéseikről, sikereikről. Ramháb Mária könyvtárigazgató az olvasómozgalmakról, dr. Sárközy István alpolgármester pedig a város és a nyomdák kapcsolatáról szólt. Farkas P. József, a Porta Egyesület alapítója a kitűnő közíróról, helytörténészről, népművelőről, tudományos kutatóról, Heltai Nándorról szólt, tisztelegve laudációt. A nyomda előcsarnokában a Print 2000 Kft legszebb munkáiból, könyvekből, újságokból, prospektusokból nyílt kiállítás erre az alkalomra. Internetes újságunk hamarosan közreadja az előadásokat (Charitas Rádió), most a következőkben Farkas P. József vallomását adjuk közre Heltai Nándorról.
Ime a laudáció:
Kedves Heltai Nándor, tisztelt ünneplő közösség!
A ma köszöntendő mestert Kecskeméten nem kell senkinek sem bemutatni. Könnyű a helyzetem. Az elmúlt fél évszázadban számtalanszor elismerték és méltatták munkásságát. Több országos szakmai és Kecskemét városi díjat kapott.
Köztük a Kodály-emlékplakettet, a Katona József, a Tóth László- és a Kós Károly díjat,
HELTAI NÁNDOR közíró, korábban a Dunántúlon könyvtárvezető, itt Kecskeméten nyomdász, városi népművelési felügyelő, a megyei lapnál kulturális rovatvezető, majd főmunkatárs.
Nevezett munkásságának köszönhetően az országban itt alakult először filmesztétikai szakkör, az ország első irodalmi színpada, itt szerveztek tanyai filmklubokat, 1945 után először, 1960-ban a kulturális és sportrendezvényeket szövegesen is ajánló városi Műsorkalauz, kezdeményezésére és 1967-től 1970-ig irányításával a Kecskeméti Népzenei Találkozók sorozata. Fáradozásainak köszönhetően kezdte meg működését 1966-ban a máig működő Városi Szimfonikus Zenekar, jött létre a hatvanas évek közepén a Városi Művelődési Ház, mint szervezet, kezdeményezte, előmozdította a megyei művelődési ház építését, a TIT-tel közösen gazdája volt az országos hírű szabadegyetemi sorozatoknak.
Kutatásai fölhívták a figyelmet jelentős személyiségek, vagy fontos események eddig nem ismert kecskeméti kötődéseire, vonatkozásaira.
Újság publikációinak száma meghaladja a nyolc ezret. Folyóirat közleményei, könyvrészletekkel - a hatvanat. Budapesti és helyi kiadók harmincnál több kéziratát tartották megjelenésre érdemesnek.
Különös odafigyeléssel foglalkozott a jeles nyomdászokkal.
Fiatalon, győri lakosként kapcsolatba került Tóth Lászlóval. Személyesen 1957-ben, Kecskeméten találkoztak. Ugyanis 1956 után, megbélyegzett diplomásként, protekcióval a Bács-Kiskun Megyei Nyomdavállalatnál szedő- és gépszedő inasként kapott munkát.
A Kéttemplom közi üzemben – emlékezik - nagyszerű, művelt emberekkel hozott össze a sorsom, köztük az akkor már nyugdíjas Tóth Lászlóval. Mivel a tipográfia élete végéig szíve csücske volt, időnként belátogatott az akkoriban új helyiségekkel bővített üzembe. Lelkesített, hogy olyan kollégákkal dolgozhattam együtt, akik közül többen kezet szoríthattak egy-egy művük kefelevonatának átnézésére a tipográfiát felkereső Németh Lászlóval, Erdélyi Józseffel, Sárközi Mártával, másokkal. Amikor megdöbbenve fölfedeztem, hogy az említettek, továbbá Veres Péter, Illyés Gyula, Szabó Lőrincz, Áprily Lajos és mások a nyomda pincéjében őrzött kéziratait a feltörő talajvíz szétmállasztotta, elhatároztam a kecskeméti nyomdák irodalom-, és művelődéstörténeti jelentőségének tudatosítását.
A kecskeméti időzése tizenhatodik hónapjában megjelent, saját kezűleg kiszedett, tördelt A nyomtatott betű útja Kecskeméten című munkája.
Alapos tanulmányokban szolt Szilády Károly nyomdaalapító életművéről.
Építő emberként formálta meg több soron is a kecskeméti nyomda váltóállító, profilváltoztató igazgatója,
Ablaka István portréját. Az öntapadó címkék, a csomagolóanyagok gyártásának köszönhető, hogy a kecskeméti nyomda ma is a honi nyomdaipar élmezőnyébe tartozik.
Hol tartana Kecskemét, ha kivennénk a város történetéből 10-15 embert? – kérdezi Heltai Nándor egy interjúban - Katona Zsigmond nélkül aligha virágozhatna napjainkban Katonatelep, a közügyek fáradhatatlan harcosa nélkül sohasem alapozza meg a homoki szőlők világhírét Mathiász József, nem itt rendezik meg Világos után az első országos iparműtárlatot. Kada Elek már polgármesteri beiktatásakor felhívta a figyelmet a kibontakozó világpiac esélyeire és veszélyeire, és sokat tett a kecskeméti gyümölcs világkereskedelmi lehetőlégeinek javításáért.
Nincs rá mód, hogy fölsoroljuk mindazok nevét és érdemeit akiket Heltai Nándor a kecskeméti „gazdaszemű” emberek Top 15-be javasol. Szerintem azonban van egy 16. is. Ő az, akit ma tisztelettel köszöntünk; a kitűnő filosz, lokálpatrióta, közíró, nyomdász: HELTAI NÁNDOR.
