H1N1 oltás: a szakma sem tudja eldönteni, kinek árt
Egyre nagyobb a polémia az új H1N1-vakcina körül. Kismamáknak és négy évnél fiatalabb gyerekeknek a magyar oltóanyagot az infektológusok nem ajánlják. A tisztiorvosi szolgálat és sok szakember, köztük Czeizel Endre viszont igen. Mindenesetre a kismamának és orvosának kell döntenie.
- A gyártó mindent felelősséget áthárít az oltás \"szereplőire\". Elképesztő - mondja Kulcsár Andrea, a Szent László Kórház oltási szakértője, annak a szakmai protokollnak a kidolgozója, amely szerint itthon a várandós anyák oltása történik. A szakember azt mondja: a magyar oltóanyag alkalmazási leiratában is az áll, hogy nem vizsgálták, milyen hatással van a terhesekre, ezért az oltó orvosoknak kell mérlegelniük az előnyöket és a kockázatokat.
- A gyártási technológia a kulcskérdés. A magyar vakcina úgynevezett teljesvírus-vakcina, ezt a technológiát még sosem tesztelték várandósokon. Az Európában és Amerikában gyártott szérum viszont úgynevezett hasított, vagyis split vakcina - mondja Kulcsár Andrea. A szakember nem javasolja, hogy a magyar oltóanyaggal kismamákat vagy négyévesnél kisebb gyerekeket beoltsanak.
A tapasztalat nem helyettesíti a klinikai vizsgálatot
- Beoltatná magát egy olyan oltóanyaggal, ami még nem volt tesztelve? - teszi fel a kérdést az Országos Epidemiológiai Központ légúti járvány osztályának vezetője, mikor az új oltóanyag körüli vitáról kérdeztük. Jankovics István szerint az influenza elleni oltóanyag, sem ez, sem a hagyományos, sosem volt négy évnél fiatalabb gyerekeken vagy kismamákon tesztelve. Ő azonban mind a magyar, mind a \"split\" vakcinát egy kalap alá veszi: szerinte a tapasztalat nem helyettesíti a klinikai vizsgálatokat. Ilyenek pedig sehol sem történtek.
- Etikailag nincs alapja kismamákat tesztelni. Eddig legalábbis nem volt, hiszen jó előre lehetett tudni, mikor érkezik a járvány, így még a várandósság előtt beoltathatta magát mindenki, aki tervezte a babát. Ma is ez az első teendő. A második, hogy inkább a kismamák környezetében élők kérjék az injekciót, de végső soron a leendő édesanya és az orvosának közös döntésén múlik, kérik-e a mesterséges védelmet - mondja a virológus.
A Magyar Infektológiai Társaság állásfoglalása szerint a terheseket olyan vakcinával kell oltani, amelytől nem lázasodnak be. Vagyis nem az ingyenes magyar oltóanyaggal.
Az erősebb jobban véd
Az országos tiszti főorvos viszont azt állítja, hogy az erősebb oltóanyag jobban véd, az új influenza vírusa pedig veszélyesebb a kismamákra nézve, mint maga a vakcina. Falus Ferenc szerint minden esetet önállóan kell mérlegelni. Ha a terhes nőnek például asztmája van, vagy valamilyen más krónikus betegsége, akkor igen kockázatos, ha nem oltják be. Azonban egy egészséges ember esetében nem gond, ha nincs beoltva, amennyiben a járvány időszakában nem megy közösségbe.
Székely Tamás egészségügyi miniszter tegnapi, rendkívüli sajtótájékoztatóján reagált a vitára: elismerte, hogy bár klinikai vizsgálatok folytak és folynak a különféle korcsoportokon belül a magyar oltóanyag hatásával kapcsolatban, a terheseknél az időhiány miatt ez nem történt meg, erre legalább egy év kellene. Szerinte a terhesekre nézve nincs jelentősége, hogy milyen típusú vírusból készült a vakcina. A tapasztalatok szerint a fertőzöttek egy százalékát kezelik szövődmények miatt intenzív osztályon, míg az oltóanyag mellékhatása ennél kisebb arányban jelentkezik - ezért indokolt az oltás.
Székely Tamás cáfolta azokat a híreket is, hogy az új influenza elleni magyar vakcina engedélyeztetési eljárása túl gyors lett volna. Közölte, hogy a világon már négy törzskönyvezett oltóanyag létezik. Azt is elmondta, hogy a hírekben magyar adalékként szereplő összetevő megtalálható a többi vakcinában is, ahogy ezt az Európai Törzskönyvezési Hatóság honlapján bárki elolvashatja. A 18 éven felüliekre van meg a vakcina forgalomba hozatali engedélye, a 3-18 év közötti korcsoportra várhatóan a jövő héten kapja meg a gyártó az engedélyt. A 6 hónap-3 év közötti kisgyermekeket csak 2,5-3 hét múlva lehet majd beoltani, mivel az ő tesztelésük jelenleg még folyik.
\"Buta vita\" a terhesek oltásáról
Az állapotos nők oltása mellett érvel Czeizel Endre orvos-genetikus. Saját kutatatásaira hivatkozva pártolja az oltást, mondván: míg a vírus nem tud magzati ártalmat okozni, addig az anya magas láza 30 százalékkal növelheti a fejlődési rendellenességek veszélyeit. Ezt néhány évvel ezelőtt két orvostársával együtt publikált kutatásuk bizonyította.
Czeizel Endrét fölháborítja a \"buta vita\" a terhesek oltásáról. Éppen elég bizonyságul szolgálhat, hogy a járvány kezdetekor Amerikában 600-an haltak bele az új influenzába, köztük húsz várandós nő. A nemzetközi szakirodalom mindazonáltal egyértelműen a várandósok oltása mellett foglal állást, hiszen tízezerből egyszer alakul ki szövődmény, ami elhanyagolható a fejlődési rendellenességek kockázatához képest. Az is tévhit egyébként, hogy aki terhes, nem szedhet lázcsillapítót. A lázcsillapítás hatékony eszköz a magzati fejlődési komplikációk megelőzésére.
Kétes okoskodás a genetikus szerint az is, amely szerint az oltóanyag túl gyorsan készült, ezért nem biztonságos.
- A hazai vakcina nem egyik pillanatról a másikra, kapkodva készült, a technológiát már korábban engedélyezték - cáfolta lapunknak az oltóanyaggal kapcsolatos fenntartásokat Jankovics István, az Országos Epidemiológiai Központ virológus főorvosa. Mint mondta: a 2005-ös madárinfluenza okozta világjárványra történő felkészülés idején gyakorolták ki azt a technológiát, amellyel most a H1N1 vírus elleni védőoltás készül. Akkor végigpróbálták az összes \"hibalehetőséget\", valamennyi technológiai problémára megkeresték a \"helyes választ\". Így a mostani világjárvány elleni vakcina biztonságos, a gyártási folyamat teljes egészében ellenőrzött - hangsúlyozta Jankovics István.
Inkább az oltás, mint a szövődmény
Az influenza elleni oltásokkal kapcsolatban sok tapasztalat gyűlt össze, mondta a szakember, hiszen évente sok millió embert oltanak világszerte, Magyarországon is körülbelül 1,3 millióan kaptak oltást.
Ha baj történik, akkor az, hogy a szúrás helyén allergiás reakció fordul elő, ritkábban fejfájás, verítékezés, láz, izomfájdalom. Az utóbbi tünetek is elmúlnak néhány napon belül. Súlyos mellékhatás nem fordult elő a klinikai próbák alatt. Egyéb szövődményként szokták emlegetni a Gullien-Barré-szindrómát. (A betegségben egyre fokozódó gyengeség, bénulás alakulhat ki az oltást követő 5-21 napon belül.)
Bár közvetlen bizonyíték nincs arra, hogy az oltás kiválthatja ezt a betegséget, a rendelkezésre álló adatok szerint ez nem is zárható ki. Egymillió oltásonként egy ilyen megbetegedés fordulhat elő - hangsúlyozta Jankovics István. A főorvos szerint ez sokkal kisebb kockázat, mint az influenza súlyos szövődményei.
A várandós anyák és a gyerekek oltását viszont nem tartja helyesnek a virológus.
A járványban eddig megbetegedettek többsége gyermek és fiatal felnőtt volt, az újinfluenza-vírussal fertőzöttek 80 százaléka 50 évesnél fiatalabb. Az esetek döntő többségében enyhe szezonális influenzától megkülönböztethetetlen tünetekkel. Ugyanakkor a betegség váratlanul és gyorsan válhat súlyossá, különösen a krónikus légzőszervi betegeknél.
Higany nincs, allergiaveszély van
A szakember nem tartja megalapozottnak a vakcina higanytartalma miatt aggodalmat. Az oltóanyagban tartósítószerként használják nagyon kis mennyiségben az etil-higany-tartalmú thiomersalt. Mint mondta: elhanyagolható mennyiséget tartalmaz ebből a vakcina, és más védőoltásokat is higannyal tartósítanak. A főorvos megjegyezte: a fejlesztés következő állomása a termék higanytalanítása lesz.
A védőoltás mindazonáltal nem ajánlott azoknak, akiknél a vakcina bármely alkotóeleme (tojásfehérje, gentamycin) allergiás reakciót válthat ki. A relatív kockázatokat mindenki esetében az oltó orvosnak kell mérlegelnie - mondta lapunknak Szabó Franciska, az Országos Gyógyszerészeti Intézet kommunikációs vezetője. Hozzátette: az Országos Gyógyszerészeti Intézet a gyártás folyamatát is szigorúan ellenőrzi. Így azt is, hogy az oltóanyagot tartalmazó ampullában valóban a H1N1 vírus elleni vakcina van, és nem egyéb. (Az interneten terjedő híresztelés szerint nem a WHO-tól kapott influenzatörzs került a magyar oltóanyagba, hanem egy háború előtt felbukkant amerikai vadvírus.)
Hamarosan kiderül: adható-e a három év alatti gyerekeknek is az új influenza elleni oltóanyag. A gyártó a napokban átadja az oltás gyermektesztjeit.
