Felhívás
Képgaléria
A Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata által kiírt Kecskemét - Főtér és környezete építészeti-megújítása ötletpályázat résztvevőjeként arra kérem a pályázaton nem nyert pályázókat, hogy ajánlják fel munkájukat Kecskemét városának ingyen. Ezzel egyidejűleg hozzák nyilvánosságra a benyújtott terveiket, hogy minél többen megismerhessék azokat. Remélem, ezzel hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy Kecskemét belvárosának megújításához minél több ötlet álljon rendelkezésre a mindenkori városvezetésnek.
Király József
építészmérnök
Műszaki Leírás
A javaslatok szöveges ismertetése és értelmező magyarázata
a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata által kiírt
Kecskemét – Főtér és környezete építészeti-megújítása ötletpályázathoz
A Főtér és környezete építészeti-megújítása ötletpályázathoz elengedhetetlenül fontos, hogy megismerjük, hogyan és mikor alakult ki Főterünk és a hozzá kapcsolódó utcahálózat.
A Kecskemét építészettörténetét kutatók értékelésének összegzése alapján elmondhatjuk, hogy jelenlegi Főterünk arculatának végleges kialakítását nagymértékben a korábban itt folyó piacozás, kereskedelem határozta meg. A XIX. század második felében készült szabályozási tervek és azok megvalósítása tette lehetővé, hogy az addig középkori halmazos település magja egy fejlődni képes, gazdaságilag is erős városközpont alakuljon ki. Ez a megújulási folyamat – párhuzamosan a társadalmi átalakulási folyamatokkal – ebből az irányból sugárszerűen indult el. A két világháború és a gazdasági visszaesés azonban ezt a fokozatos fejlődést megakadályozta, így a városközpontból kiinduló fejlesztések az anyagi javak hiánya miatt nem mindenütt valósultak meg, és ezért egyenlőtlenül fejlődtek az egyes városrészek.
A szocializmus idején jelentkező lakásínséget nemcsak az újabb lakótelepek megvalósításával oldották meg, hanem a városbelsőbe a régi városi szövet eltűntetésével, hatalmas panelrengeteg beépítésével. A mai városközpontot kialakító piacot száműzték egy olyan helyre, amely távol esik a központtól és helyzeténél fogva feszültséget okoz környezetének az ott lévő iskolák, lakóépületek miatt. A központba befutó korabeli utcákat a mai Főtér köré rajzolható úgynevezett kiskörútba gyűjtötték össze. Az akkori település-tervezésben ez korszerű, új gondolatnak számított.
A XX. század végére azonban már érződött, hogy ez a körgyűrű szinte fojtogatja történeti Főterünket és teljesen elzárja a korábban egybetartozó utcáktól, háztömböktől. Az oda beáramló járműforgalom élvezhetetlenné teszi azokat a hangulatos részeket, amelyek odacsalogatnák a turistákat, a pihenni és szórakozni vágyókat. A rendszerváltás óta folyamatosan próbálkoznak a Főtér élettel való megtöltésével: különböző rendezvényekkel és a tér egyes részleteinek átalakításával.
Pályázatunk alapgondolata, hogy hogyan lehetne visszacsempészni azt a tevékenységet, azaz a piacozást, amely eredetileg kialakította a Főteret, és a mostani közlekedési körgyűrű felszámolásával hogyan tudunk kapcsolatot teremteni a Főtér és az ahhoz kapcsolódó különböző funkciójú, de azt kiszolgáló területrészek között.
Terveink szerint a különböző városrészek összekapcsolásához az úgynevezett nagykörutat lehetne teljes korszerűsítése után felhasználni. Az ebből a körútból hurokszerűen be- és kimenő forgalmat vinnénk csak be a városközpontba.
Ezek a közlekedési vonalak az alábbiak szerint alakulnának ki:
1. A Rákóczi út egy önálló oda és visszatérő hurok lenne, amelynek fordulási pontját a Wesselényi utca vonalában terveztük meg.
2. A következő hurok a Nagykőrösi utca és a Jókai utca kapcsolatában alakulhatna ki. Itt két megoldás adódik:
a) a Nagykőrösi utcán végig a Főtérig hozzuk a közlekedést és fordulunk rá a Jókai utcára;
b) az úgynevezett Pick Háznál jobbra fordulva a Skála Áruház mögött kanyarodhatnánk vissza a Jókai utcára.
3. A következő hurok a Kápolna utca és Sík Sándor utca felől a Gáspár András körúttal összekötve a Petőfi Sándor utcáig tartana.
4. A Petőfi Sándor utca és a Batthyány utca a Dobó István körúttal összekötve.
5. A Batthyány utca és a Mezei utca a Horváth Döme körúttal összekötve.
6. A Mezei utca és a Csongrádi út összekötve a Bajcsy-Zsilinszky körúttal a Csányi János körúttal.
7. A Csongrádi utca és a Bem utca a Beniczky utcával összekötve.
Ezeken a fő közlekedési útvonalakon kétirányú forgalmat kívánunk bevezetni. Azokban az utcákban, ahol jelenleg – az alföldi városokra jellemzőkkel ellentétben – nincs fasor, mindenképpen gondoskodni kell azok pótlásáról. A Petőfi Sándor utca, amely az általunk tervezett két hurok közös találkozási pontja is, az utca vonalvezetését úgy kellene módosítani, hogy a középső tengelyében kettős fasor beültetését javasoljuk a Mária körútig. Ezzel oldani lehetne az utca ridegségét és méltó folytatása lehet a Kada Elek által elképzelt Rákóczi útnak. Erre a tengelyre lehetne felfűzni a Vasútparktól a Mária körútig tartó különböző korszakok városépítészeti megoldásait. A városi belső körgyűrű előzőekben leírt megszűntetése lehetővé teszi, hogy a forgalomtól elzárt területek szervesen is kapcsolódhassanak Főterünkhöz.
A városközponti utcák egy részét díszburkolattal ellátva vegyes – azaz gyalogos és gépjárműves – közlekedéssel, illetve csak gyalogos közlekedéssel alakítanánk ki. Utóbbiak esetében a gépjármű közlekedés időbeni korlátozással biztosított lenne (pl. árufeltöltés céljából).
A területek részletes tárgyalása:
Terveink szerint a Városháza körüli utcák közül teljesen gyalogos utcává kívánjuk tenni a Lechner Ödön utcát (természetesen egy erősített díszburkolattal ellátva a Tűzoltók részére, megjegyezve, hogy hosszabb távon számolunk a Tűzoltóság kitelepülésével).
Vegyes közlekedésűvé tennénk a Kisfaludy utcát a Festő utca és a Lestár tér között, a Lestár teret a Batthyány utca torkolatáig.
A Városháza melletti és a Helynökség előtti parkolót felszámolnánk, ezáltal az épület gyalogosan teljesen körbejárhatóvá válna.
A Városháza mögötti, azaz délnyugati részen a gyalogos tengelyt áthelyeznénk az úgy nevezett Kada tengelybe, kétoldali faültetéssel. A meglévő Alföld Áruház előtti utca ezzel megszűnne. Így lehetőség nyílna a földszinti üzletek előtti szabadtéri teraszosítására.
A körforgalomból jelen pillanatban is meglévő utat, mely a Megyeháza és a Művelődési Központ előtt fut el, majd visszakanyarodik azok mögé, megtartanánk. A Deák Ferenc téren így kialakult gyalogos közlekedési útvonal mentén a körforgalomtól egészen a Malom Központ bejáratáig lehetne időszakos kirakodó vásárokat tartani, valamint ez a rész alkalmas lehet a Művelődési Központ által tervezett programok külső megjelenítésére (pl. szakmai vásárok, bemutatók, stb.). A körforgalom közelében található emlékművet javasoljuk valamelyik temető központi helyére kihelyezni.
Ehhez a térhez szervesen kapcsolódó tér az Alföld Áruház melletti parkoló és a körforgalomig tartó terület is. Erre a részre többszintes parkolót, mélygarázst képzelünk el. A felszínén fás pihenőparkot kellene kialakítani, vizes felületekkel. Ezen park részleteken lehetne a testvérvárosokhoz köthető növényültetés, emlékhely, stb.
Az úgy nevezett Kisfaludy Ház előtti tér kialakításán nem változtatnánk. A Kisfaludy és Festő utca díszburkolattal lenne ellátva, gyalogosok és gépjárművek vegyes használatára. Az Alföld Áruház mögötti részt gépjárművel csak az áruházak feltöltésére használhatnák.
A Tűzoltóság, a Tiszti Klub és a mögötte lévő üzletek a majdani tömb-rehabilitáció után bekapcsolhatók lennének a gyalogos közlekedésbe úgy, hogy mind a Deák térhez, mind a Városháza mögötti részhez szabadon át lehessen jutni.
A Batthyány utcai körforgalomtól a Katona József térig vegyes használatú díszburkolattal ellátott utcát tervezünk egészen a Bajcsy-Zsilinszky utca kereszteződéséig. A Színház háta mögötti utca és a Trombita utca is vegyes használatú lenne.
A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola és a Helynökségi Hivatal közötti részt a gyalogosok részére megnyitni tervezzük egészen a Kéttemplom közig. Ezáltal a színházlátogatóknak lehetősége nyílik a sétáló utca ilyetén történő megközelítésére is, ahol például kiülős teraszokon kávézhatnának.
A Katona József parkban lehetne a Kecskeméten játszott színészek nevét a burkolaton megörökíteni az úgy nevezett Színész sétányon.
A Kéttemplom köz üzletei szintén fontos részei a belvárosnak. Ennek felélesztésére javasoltuk már az előzőekben a Színházhoz vezető belső passage megnyitását a gyalogosok számára. A Csongrádi út felőli végén megszűntetett körúti forgalom lehetővé teszi a Kálvin térrel a szélesebb átjárhatóságot, a gyalogos forgalmat. A Kálvin tér múltbeli burkolatát vissza kell állítani és a gyalogosok részére átadni, egészen a Kossuth téri becsatlakozásig.
A postai tömb funkcióját át kell gondolni. Elképzelésünk szerint a „régi” postaépülethez kapcsolódó toronyépületet a környező házak magasságáig vissza kell bontani, homlokzatáról az alumínium burkolatot le kell cserélni. Funkcióváltásként át lehetne alakítani szállodaépületté. Az előtte lévő háromszög részt a Vörösmarty utcáig szanálnánk. Ezen a helyen mélygarázst képzeltünk el, tetején parkosítva.
A Vörösmarty utca és Szlemenics utca közötti volt körútszakaszon vegyes közlekedést tervezünk díszburkolattal. A Szlemenics utcától a Rákóczi útig csak a gyalogosok részére adnánk közlekedési lehetőséget, ezen a részen is kétoldali faültetéssel.
A Rákóczi út csatlakozását a Főtérhez a járműforgalomtól teljesen elzárt volt körútszakaszokkal biztosítanánk. Természetesen az utca jellegének megfelelő kialakítással végig kellene jönni a mai kezdő pontjához (pl. fasor, járda és közlekedési felületek kialakítása). Így lehetne délről a Cifrapalota, valamint a Klapka utca és a volt Helvécia épületeket feltárni a gyalogosok számára.
A Rákóczi út megújításához elengedhetetlennek tartjuk a város több mint 100 éves elképzelésének megvalósítását: egy új vasútállomás építését, amely az út tengelyében lenne elhelyezve a mai korszerűtlen Vasútállomás mellett.
A Városi Mozi épületének hosszú távú hasznosítását egy műszaki tudományokat bemutató interaktív múzeum megvalósításában látjuk (lásd: Csodák Palotája Budapesten, Science Center Toronto-ban).
A Rákóczi út járműközlekedése, amint azt korábban jeleztük, a Wesselényi utca magasságában visszafordulna. Eddig a szakaszig a Főtértől csak gyalogosok használhatnák. A volt Zsinagóga Nagykőrösi utcáig tartó tömbje így szabadon a Főtér része lehetne.
A Technika Háza előtti körútszakasz lezárásával lehetőség nyílik arra, hogy a korábban elkészített tömbfeltárás működhessen. A Bocskay utcai passage-on így akadálytalanul el tudunk jutni a Szabadság térre.
A volt Skála Áruház részére kibontott tömböt a mai építészeti eszközökkel újra kell építeni. A Nagykőrösi utca gépjármű forgalmát ezen a részen megosztottuk a gyalogosokkal, egészen a Piaristák teréig, kétoldali fasor beültetésével. A Nagykőrösi utcai keramit burkolat megtartásával számolunk.
A mostani piac helyén egy multifunkcionális csarnokot tudunk elképzelni. Itt lehetne kiállításokat, nagyobb konferenciákat rendezni, valamint a környékbeli iskolák részére sportolási lehetőséget biztosítani. Télen akár jégpálya is kialakítható itt.
A Főtér hurkos megközelítése lehetőséget adna arra, hogy a Piaristák teréről is kizárjuk az átmenő gépjárműforgalmat. Ezen a téren neuralgikus építmény az Óvónőképző kollégiumának épülete, melynek elbontásával visszaadhatjuk a tér méltóságát. Az így rendelkezésünkre álló téren lehetne egy zenés, színes fényekkel megvilágított szökőkutat építeni. Többek között a könyvtár látogatói és a környékbeli iskolák (Ifjúsági Otthon, Református és Katolikus Kollégium) diákjai számára állandó találkozási hely lehetne ez a tér.
A térbe befutó Fráter György utca, a Gyenes Mihály tér, valamint a Hornyik János körút Sík Sándor utcáig tartó részén vegyes közlekedést terveztünk. A kétoldali fásítást a módosított körútszakaszon itt is visszahoznánk. A „bazársor” előtti részt a felszabaduló közlekedési felületeknek köszönhetően teraszok nyitásával lehetne barátságosabbá, vonzóbbá tenni.
Az Arany János utcából, a Görög Templom utcából, valamint a Luther közből a gépjárműveket száműznénk, és ezen utcákat csak gyalogosok részére adnánk át. A fásításokat itt is meg kell oldani. Ezen utcákban a korabeli keramit burkolatot kell visszaállítani.
A Sík Sándor utcától a Lordok Háza előtti útszakaszt egészen a Nagykőrösi utca csatlakozásáig vegyes közlekedésűvé kellene tenni. A Lordok Háza sarkánál egy nagyobb körívű útvezetéssel biztosítanánk a már kialakított kávézó teraszának helyét. A gyalogosok részére korábban tervezett belső passage megvalósításával mi is számolunk. Megfontolásra ajánljuk a Lordok Háza mögötti lepény épületrészre egy olyan térfal építését, mely a belső udvarokat még meghittebbé tehetné. Ezzel egyben eltakarnánk a hátsó homlokzat nem éppen idilli képét.
A közönség számára is nyithatóvá tennénk a Kerámia Stúdió jelenleg zárt tömbjét. Így lehetőség nyílik az ott folyó munka bemutatására az érdeklődők részére. Az előtte lévő téren az itt elkészült munkákból időszakos kiállításokat lehetne rendezni.
A városi buszállomást fel kellene számolni. Erre a helyre helyeznénk át a kecskeméti piacot. A területet U alakban építenénk be úgy, hogy a nyitott része a Görög Templom és az Ifjúsági Otthon épületegyüttese felé nézzen. A terület alá többszintes mélygarázst is lehetne építeni. Egy korszerű piac megtervezése erre a helyre külön pályázat tárgya lehet. Magát a funkciót azért kívánjuk idetelepíteni, mert hiszünk abban, hogy a mai Főtér közelsége miatt, illetve ahhoz kapcsolódva új életet hozhatunk vissza városközpontunkba. A Malom Központ már eleve egy fedett üzletház, és erre egy piacot kapcsolva egy igazi kereskedelmi központot alakíthatnánk ki. Ez a beépítés egyrészt letakarná az Aranyhomok Hotel méltatlan hátsó homlokzatát, valamint átmenetet biztosíthatna a Malom Központ hatalmas épülettömege és a környező épületek között. Megközelítése mind gyalogosan, mind az autósok számára biztosított lenne (lásd: a Széchenyiváros és az Izsáki út felőli közlekedési hurkok).
Koncepciónk kidolgozásánál figyelembe vettük az egyes terek részleteinek a közösség általi használhatóságát is. A pozitív életérzéshez úgy gondoljuk, hogy nemcsak a zöld felület, az esztétikus épített környezet tartozik, hanem a zene, a muzsikaszó. A különböző területekre más-más életérzést adó zenei műfajt kívánunk hallatni. Úgy gondoljuk, hogy Kodály városa legyen a Zene városa. Ezen funkciókra az alábbi javaslatokat tesszük:
- A Kossuth tér Városháza előtti részét az állami és városi ünnepségek megtartására javasoljuk. Itt komolyzenei összeállítás szólhatna hangszórókon, többek között Kodály Zoltán, Bartók Béla és Liszt Ferenc műveiből.
- A Szabadság tér tengelyében található Forrás szökőkutat egy másik helyre javasoljuk áthelyezni, mégpedig a Deák Ferenc tér körforgalom felé eső harmadába. Az így felszabaduló teresedés kapcsolatot teremthet a az Arany János utcával és a Kálvin térrel is, melyek tengelyében a kirakodó vásárok és a bor, pálinka, sör ünnepek megtartásra kerülhetnének.
- A Békás tó környezetében megtartanánk a sakkasztalokat, de annak fedését egy odaillőbb szerkezettel kellene megoldani. Ezen térrész egészen a Zsinagógáig gitárzenei aláfestést kaphat.
- A Piaristák terét az ifjúság találkozási helyének szánjuk. Ezen tér zenéjét elsősorban az idelátogató fiatalok határozhatnák meg.
- A Deák Ferenc tér lehetne a jazz és a ragtime zene tere. Amint korábban már leírtuk, a kereskedelmi csomópont miatt (Alföld Áruház, Malom Központ, Petőfi Sándor utcai üzletek) ez a tér alkalmas időszakos (pl. karácsonyi) vásárok megtartására.
- Az Alföld Áruház Dobó krt. felőli oldalán a könnyűzene, sláger zene szólhatna.
- A Katona József téren musical-eket és operetteket hallhatnának az arra járók.
- A Főtér sétáló utcáiban a helyi Gong Rádió adása szólhatna.
Ez a zenei hálózat alkalmas lehet a városi élettel kapcsolatos hírek és programok közlésére.
Mint minden város főterén, itt is nagy hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a teret használók ivóvízhez juthassanak. Ezeken a közösségi részeken különböző pontokon ivókutak elhelyezését javasoljuk.
Főterünk használatát színesíthetnék azok az utcai mutatványosok, zenészek, akik nap mint nap szeretnék megmutatni tudásukat, tehetségüket. Részükre a Főtér különböző pontjain kb. 3×3 méteres szabadtéri színpadok (kb. 20 cm magas dobogó) felállítását terveztük az alábbiak szerint:
- a Lordok Háza Nagy Templom felőli sarkával szemközti zöld felületen;
- a Szabadság tér Rákóczi út felőli, Zsinagóga előtti zöld területén;
- a Deák Ferenc téren a Művelődési Központ melletti, a Malom Központ bejáratához közelebb eső sarkon a parkoló zöld felületén;
- az Alföld Áruház és a volt Domus Áruház csatlakozási pontján a tervezett zöld felületen.
Véleményünk szerint ha a városközponton átmenő gépjármű forgalmat drasztikusan le tudjuk csökkenteni, illetve annak határán parkolóházakba vagy mélygarázsokba tudjuk gyűjteni, élő funkciókat (lásd: piac) tudunk betelepíteni, több zöld felületet tudnánk biztosítani, akkor igazán vonzó lehet Főterünk és környezete. Ráadásul a múlt, jelen és jövő kerülhetne felfűzésre a Kada tengelyre. Ezzel felértékelődhetnek azok a városi porták, amelyekből jelen pillanatban lakói a külvárosi zöld területekre vágyódnak.
Andrea Emiliani így fogalmaz a főterekről szóló írásában: „Ha messzebb tekintünk, és kilépünk a téren megforduló ember perspektívájából, felfedezzük az építészet mértékét, azt, hogy a történelmet házakkal, templomokkal, palotákkal kifejezve élik meg, láthatjuk, hogy a város identitása tükröződik a térben, itt születik a közösség arculata.” Pályázatunkat ennek szellemében készítettük el.
A dokumentáció az írásos anyagon kívül 6 db számozott tervlapot tartalmaz.
