A FANTO FOTÓ Kecskeméten
Képgaléria
Kiállítás a Cifrapalotában
Egyedülálló művelődéstörténeti bemutatóra készül a Katona József Múzeum: valaha szétszóródott Fanto-fotók együtt lesznek láthatók a Cifrapalota dísztermében november 27-én nyíló kiállításon. Fanto Bernát fényképész művészi színvonalú és dokumentum értékű képei több mint fél évszázad Kecskemétjét mutatják be 1891-től 1944-ig. Fiai, Lipót és Imre az első világháború után dolgoztak a Luther-palotában levő közös műteremben. Fanto Lipót alakja ma is él még az emlékezetben, gyermekfotói sok családnál megtalálhatók. Imre az 1930-as években a bácskai Adán is működtetett fotószalont.
A múzeum munkatársai várják mindazok jelentkezését, akik Fanto-fotókat őriznek és azokat a kiállítás idejére kölcsönöznék.
(Információ:
Katona József Múzeum, Székelyné Kőrösi Ilona, T: 76/481 350, 06/30/632 0599, [email protected])
Fanto Bernát (1865 – 1944) budapesti fényképészeti tanulmányai után, 1891-ben nyitott önálló műhelyt Kecskeméten. A legismertebb fényképész volt a városban és a környéken, és a legjobb minőségű papírképeket készítette. Szecessziós stílusban berendezett műtermi hátterei számos korabeli felvételen megfigyelhetők. A szecessziós díszítések a papírképek keretein is megfigyelhetők. Fanto és Kluge névvel jelzett fotók 1894-től készültek. Ugyanez a cégnév megtalálható 1894 és 1905 között Gyöngyösön is. Egyes adatok szerint a gyöngyösi műteremben még a kecskeméti működés előtt megkezdte a munkát. Később, 1929-ig Gyöngyösön a Fanto és Steiner nevet találjuk. (Fanto Bernát a gyöngyösi születésű Steiner Bertával kötött házasságot 1891-ben.) Kb. 1906-tól Fanto önállóan jegyzi a kecskeméti céget. Műtermei Kecskeméten a Nagykőrösi és a Budai Nagy utcában voltak, majd 1911 után a város legelőkelőbb bérházának (Evangélikus bérház Mende Valér tervei alapján, közismert nevén Luther-palota) udvari részén vásárolt lakást és itt volt a műterme is. Később az épület főtéri frontján működött fia, Lipót fotócikk-kereskedése, és ugyancsak ebben az épületben volt lakása és egészségügyi berendezéseket árusító üzlete egyik vejének, Feldmann Sándor kereskedőnek. Fanto Bernát fotói elsősorban műtermi felvételek, portrék, családi képek, csoportképek; de egyike volt azoknak, akik külső helyszínekre is kivonultak fényképezni (pl. a színház felavatása a millennium évében.)
Fanto Bernát és Steiner Berta 6 gyermeke: Lipót (1892), Malvin (1894), Margit (1895), Imre (1896), Adél (1900), Olga (1902). Adél 6 éves korában torokgyíkban meghalt. Margit Feldmann Sándor kecskeméti kereskedőhöz, Olga Dénes Ferenc budapesti banktisztviselőhöz ment feleségül. Fanto Bernát mindkét fiát megtanította a fényképész mesterségre. Működésük kezdetén édesapjukkal közösen a Fanto Foto, valamint a Fanto Fényképészeti és Festészeti Műterem cégnevet használták. Mindketten részt vettek az I. világháborúban.
Fanto Lipót (1892-1944) kezdetben apja mellett, majd önállóan dolgozott. Nevére és műtermére még ma is sokan emlékeznek. A gyermekfotózás specialistájaként is számon tartották.
Fanto Imre (1896-1944) szintén apja mellett kezdte pályáját, majd Adán nyitott önálló műtermet.
A FANTO tevékenysége Fanto Bernát halálával és a családtagok elhurcolásával 1944-ben ért véget.
