Hangok nélkül az élet
A siketek jelnyelv nélkül teljesen kiszolgáltatottak, jelelésüket nem értik a hivatalokban, iskolákban és a kórházakban.
A hangok hiányával élő siketek és nagyothallók nem tudnak hagyományos módon kommunikálni. A mindennapi ügyintézéshez, tanuláshoz jelnyelvi tolmácsok segítségét kérhetik az érintettek.
A közszolgáltatásban ingyenesen vehető igénybe jelelő tolmács, az oktatásban úgyszintén. Sok siket szerez jogosítványt, végez számítógépes tanfolyamot. A bíróság, rendőrség által hivatalból kirendelt jelnyelvi szakértőt az állam fizeti.
– Leggyakrabban az önálló életvitelben segítjük a siketeket, ide tartozik az irodai-, videotelefonos tolmácsolás, iratértelmezés, bevásárlás, hivatali ügyintézés – mondta el lapunknak Valter-Marton Orsolya jelnyelvi tolmács, a SINOSZ Bács-Kiskun Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálatának szakmai vezetője. – Aki megszokja a tolmácshasználatot, bátran él vele, de sajnos nem elegen.
A siketek gyakran kiszolgáltatottak. Főleg az idősekre igaz, hogy családon belül is félinformációkat kapnak, döntéseiket mások befolyásolják. Az sem ritka, hogy a szülők gyerekként kezelik a felnőtt korú, szellemileg ép hallássérültet.
Szerencsére vannak kivételek. Például az a huszonéves fiatal lány, aki érettségi után most szakmát tanul tolmács közreműködésével. Szebelédi Zoltánné is mindig jelelő segítségével kommunikál orvosaival. A solti nyugdíjas hölgy évek óta aktív tolmácshasználó, egyéb ügyintézéshez is gyakran kér jelelőt.
A jeleléses tolmácsolás nem egyszerű. A magyar jelnyelv jellegzetes gesztusait ugyan magyar siketek alkották meg, de nem egységes. Az ország hét siketek iskolájában különböző módon fejlődött, alakult, így hét nyelvjárása létezik. Kecskeméten sosem volt ilyen iskola, az itt élők különböző nyelvjárásokat ismernek, ráadásul keverik is.
A védőoltás kérdése is szóba került: dr. Kovács Lajos, Valter-Marton Orsolya tolmács segítségével ad tanácsot Szebelédi Zoltánnénak.
Megyénkben három képzett jelnyelvi tolmács dolgozik, mintegy másfélszáz ügyfél fordul hozzájuk rendszeresen. Hivatalos felkérést havi szinten két-három alkalommal kapnak bíróságtól, rendőrségtől. A szakmai vezető szerint helytelen, ha családtag vagy más hallássérült tolmácsol hivatalos ügyben, mert előfordulhat, hogy nem olyan formában továbbítja az információt, mint egy semleges jelnyelvi tolmács.
Nyíkos Tamás, a Bács-Kiskun Megyei RFK szóvivője kérdésünkre közölte: amennyiben jeltolmácsra van szükség, úgy a vonatkozó normák szerint vonják be a rendőrségi eljárásba, költség és egyéb körülmény ezt nem befolyásolhatja. Büntetőeljárás esetén, ha nem előírás a személyes közreműködés, a korlátozottan cselekvőképes személy jogait egy megbízott képviselő is gyakorolhatja, például az érintett nagykorú hozzátartozója. Kihallgatásnál akkor nem tolmácsolhat hozzátartozó, ha a tanú nem ismeri a jelnyelvet.
