Nyolcvan éve indultak Kínába a kecskeméti ferencesek
1929 december közepén indultak el az első magyar ferences szerzetesek Kínába, ahová többhetes hajóút után érkeztek meg. Vezetőjük Károlyi Bernát kecskeméti atya volt. Másfél évig Sanghajban maradtak, ezalatt összeállítottak egy kétezer szavas kínai-magyar szótárt, néhány évvel később pedig az Újszövetséget is lefordították kínai nyelvre. A nyelv elsajátítása után a magyarok letelepedését a tiroli ferencesek segítették,...
...MHakik már egy évtizede tevékenykedtek Kínában. A magyar missziós munkának Paoking városa lett a központja. Iskolát, kórházat, két árvaházat, valamint hitoktatóképző intézetet alapítottak. Hamarosan a Szatmári Irgalmas Nővérek közössége, népszerű nevükön a vincések is bekapcsolódtak a munkába. A ferences misszió életképességét bizonyítja, hogy 1936-ban ezer felnőtt keresztelkedett meg, és további 860, úgynevezett katekumen készült a keresztségre. A Szentszék nagyra értékelte a magyarok lelkipásztori munkáját, ezért 1938-ban a magyar misszionáriusok által ellátott területen létrehozták az apostoli prefektúrát, az egyházmegyévé alakulás első lépcsőjét. Az új egység első prefektusa Lombos László lett, Károlyi Bernát pedig hazatért, hogy itthon népszerűsítse a misszió ügyét és biztosítsa anyagi hátterét. A magyar ferenceseket 1952-ben kiutasították Kínából. A cikkíró megemlíti azt is, hogy Károlyi Bernátot az ÁVO – alaptalanul – kínai kémnek nyilvánította és 1950-ben letartóztatta. A börtönben négyévi szenvedés után hunyt el. Boldoggá avatása folyamatban van.
