Július 22. hétfő, Magdolna
Hírek, események 2010. január 7. 09:28 | Szerző/forrás: Petőfi Népe

Száz éve született Mészöly Gyula

Képgaléria
Száz éve született Mészöly Gyula
A magyar kertészszakma legendás alakjára, a hírneves kecskeméti paradicsomfajták megteremtőjére, Mészöly Gyulára emlékeztek szerdán, születésének 100. évfordulóján, Kecskeméten. A Kossuth-díjas akadémikus alakját Báldy Bélával, egykori kollégájával idéztük fel.
- Nehéz megmondani, hogy a Mészöly-életmű melyik elemére lenne manapság nagyobb szükségünk – mondja Báldy Béla kertészmérnök, aki 20 éven át dolgozott Mészöly Gyulával. Az ’50-es évek Magyarországát és Mészöly stílusát is jellemzi a fiatal Báldy egyetemi felvételijének története. Egykori főnöke és mestere az állami elismeréssel jutalmazott kecskeméti törpeparadicsom makettjét adta azért, hogy a hortobágyi kényszermunkatáborból szabadult fiatalember kertészmérnöknek tanulhasson. Mészöly ugyanis a Minisztertanács titkárságán járt közbe a származása miatt osztályidegennek minősített Báldy érdekében, ahol az egyik magas rangú tisztségviselő Molnár Zoltán képzőművész alkotását kérte a felvételiért cserébe. - Gyula bácsinak széles háta volt, és ez sokunknak jelentett védelmet – emlékszik vissza az egykori kolléga. – A pártnak szüksége volt arra a megbecsülésre, melyet Mészöly Gyula elért a szakmában és a környezetében. Ő pedig a kapcsolatait a két dologra használta: kiváló szakemberekkel vette körül magát, és megteremtette azokat a munkafeltételeket, melyekkel európai, sőt világszínvonalú eredményeket lehetett elérni. Így került a kísérleti telepre Kiss Károly, gróf Klebelsberg Kúnó egykori személyi titkára. Így talált Kecskeméten munkát és menedéket a Tiszakécskére kitelepített, s ott hordárként dolgozó földbirtokos, Bíró Kálmán, a Leuveni Egyetem több nyelven beszélő, kiváló diplomával végzett hallgatója. Csakúgy, mint Kiss Árpád, a martonvásári kutatóintézet forradalmi bizottságának titkára, akinek a Triticalét köszönhetjük, s akinek „mellesleg” Európában elsőként sikerült mag nélküli görögdinnyét nemesítenie. A személyi döntéseket az eredmények igazolták. Mészöly Gyula összesen 20, államilag elismert paradicsomfajtát hozott létre. Az első fajtája 1951-ben került termesztésbe, az utolsó 1978-as bejelentésű. A Kecskeméti 3 heterózist – amely immár 40 éve van folyamatosan termelésben – a szakma a rendkívül eredményes fajták között tartja számon. Az íztelen, szagtalan importparadicsom-hegyek árnyékában nosztalgiával gondolhatunk vissza az ízletes, zamatos, lédús termést hozó fajtákra, melyekre nagy volt a kereslet. Olyannyira, hogy az egyik KGST országból érkezett küldöttséget rajta is kapták, hogy ruhájuk alatt próbálták kicsempészni fajtákat az intézetből. - A Mészöly-iskola a példamutatáson alapult – meséli tovább Báldy Béla. – A köszönésben nem lehetett megelőzni Gyula bácsit. Hajnali 5-kor már lent volt a kis üvegházban. Akkor volt a beszámolás, eligazítás, és ha rászolgáltunk, kaptunk fejmosást is. Megbeszéltük a következő teendőket és a távolabbi célokat is. Minden munkatársnak jutott figyelem, még Bera bácsinak, a dadogós éjjeliőrnek is. Mindannyian éreztük a megbecsülést, és ez összetartó családdá formált bennünket. Ha tavasszal bemondta a rádió, hogy fagy várható, az igazgatótól az éjjeliőrig együtt hordtuk a trágyás szalmát az ültetvényre a füstöléshez, hogy mentsük a növényeket. Persze Gyula bácsi addig nem nyugodott, amíg – az országban másodikként Kecskeméten is létrejött egy agrometerológiai obszervatórium. Szívügye volt a laboratórium létrehozása is, hogy helyben elemezhessük a növényeket már a nemesítés során, ami Európában egyedülálló módszer volt, Gyula bácsi olyan karmester volt, aki jó és sokszínű zenekart tudott összehozni, ahol az összhang, az együttműködés volt jellemző. Arra tanított, hogy abból kell értéket teremteni, amink van, s ehhez a legfőbb eszköz a tiszteleten és megbecsülésen alapuló együttműködés. A 100. születésnap jó alkalom arra, hogy továbbadjuk ezt az útmutatást a következő generációnak.

Kövessen minket a Facebookon is!