Július 22. hétfő, Magdolna
Hírek, események 2010. február 7. 15:30 | Szerző/forrás: kemma.hu

Csík János: két évtized sok küzdelemmel, sok muzsikával

Csík János: két évtized sok küzdelemmel, sok muzsikával
Csík János, a Csík zenekar prímása Kodályt idéz, amikor a népzenéről beszél, Lovasit, amikor a feldolgozásokról, s a szürrealizmust emlegeti, amikor Kiss Tibor, a Quimby énekese kerül szóba.
A közelmúltban ünnepelte huszadik születésnapját a Csík zenekar, így amikor leültünk beszélgetni Csík Jánossal, adott volt az első kérdés. – Bármelyikünk életében sok idő két évtized. Eredményesen, sok munkával, sok küzdelemmel, sok muzsikával telt a húsz évünk. Díjaink bizonyítják, nem tettük rosszul a dolgunkat – osztotta meg velünk az utóbbi évek esszenciáját a prímás, akivel kikerülhetetlen témaként a népzenéről is ejtettünk néhány szót, hiszen a Csík zenekar a hazai népzenei élet meghatározó zenekara. Az a népdal, amit a nép énekel Csík János szerint Kis-Magyarországon is sok szép dal van, ahogyan Erdélyben is, de az egész magyar nyelvterület odafigyelést érdemel. A népzene, a népdal egy érdekes összefoglaló szó, vallja. Sok zenetudós definiálta már hosszú mondatokban, s bármennyire is vitatható, hozzá Kodály Zoltán gondolata áll a legközelebb. – Az a népdal, amit a nép énekel. Évszázadokkal ezelőtt is énekeltek az emberek, ma is énekelnek. Szerencsésnek érzem magam, hogy sokan ismerik a dalainkat, nem csak a koncerteken, hanem akár otthon is éneklik – teszi hozzá, majd így folytatja: ez is egyfajta folklór mondhatjuk városi folklór, mint régen a falusi népzene, népdal volt. Ezen a vonalon továbbhaladva persze eljutunk a kortárs zenéig, hiszen ma azt éneklik leginkább az emberek. Kőkeményen meg tud szólalni a magyar férfi táncok muzsikája Az együttesnek az igényes, jó minőségű kortárs könnyűzene is fontos, hiszen a változó világunkban most ezzel a populáris vonallal mutathatják meg a népzene szépségeit. Jó lehetőség, viszont ehhez az is kell, hogy jól válasszanak dalt. Mint két éve az MTV Icon koncerten, ahol a Tankcsapda Üljenek a fiúk ölébe a lányok dalát adták elő Lovasi Andrással. – Volt hitünk a népzene erejében, de féltünk, hogy mi köze van a népzenének a rockhoz. Kiderült, hogy kőkeményen meg tud szólalni a magyar férfi táncok muzsikája. Meglepő volt mindenkinek, hogy nem kell hozzá dobfelszerelés sem, mert a bőgő, a brácsa ad olyan erőt a muzsikának, amely generációkon keresztül sodró erőt adott a férfiaknak a tánchoz férfiasságuk megmutatásához – vallja a zenész, aki azt is elárulja, hogy annak idején Lovasi kérte fel őket a közös muzsikálásra, ami igazolja Lovasi András bizalmát és vállalkozó szellemét az igényes, stílusától eltérő muzsika felé. Lovasi versei és Kiss Tibor szürrealista látásmódja – Lovasi András kiemelkedő egyénisége a magyar zenének és versírásnak. Jók a szövegei. Nem tartja magát költőnek, de én mindig verseknek hívom a dalszövegeit. Az biztos, hogy nem véletlenül csinálja azt, amit éppen csinál. A közös munkánknak a közös értékrend és az egymás iránti tisztelet az alapja, ezek adnak erőt ennek az egésznek – teszi hozzá. Csík János arról is beszél, hogy a lüktetéstől és a dallamtól is függ, hogy áthangszerelhető-e egy dal. – Nekünk is van egy ízlésünk, de nem elsősorban az aktuális slágereket érdemes feldolgozni, hanem azokat a dalokat, amelyek önmagukban is értékes alkotások. Lovasi is mondta: akkor érdemes feldolgozni egy dalt, ha az jobb lesz, mint az eredeti – magyarázza. A feldolgozásoknál maradva a Quimby énekeséről, Kiss Tiborról is beszélgetünk. A jellegzetes orgánumú énekessel többek között az MR2 nyolcas stúdiójában együtt zenéltek, ahol akusztikus koncertjüket rögzítették. – Fontos, érdekes személyiség. Nem csak a hangja miatt, hanem azért is, mert festőnek készült, és szürreális alkotóvilága, látásmódja igen találó ebben a néha szürreálisnak tűnő világban – osztja meg velünk véleményét Kiss Tiborról Csík János. Népzenei együttesként az alternatív zenét felkaroló Petőfi rádióba is betörni nem kis teljesítmény, mondhatni ez is fokmérője a népszerűségnek. Bölcsen kell bánni a népszerűséggel – A populáris műfajoknak és az alternatív rocknak köszönhetjük, hogy jobban és többen odafigyeltek ránk, az viszont nekünk, hogy jól nyúltunk hozzá ezekhez. Higgadtan, bölcsen kell bánni a népszerűséggel, hogy mindig tudjunk adni, ne okozzunk furcsa meglepetéseket – vallja a Csík zenekar frontembere, aki a Fonogram és a Magyar Örökség Díjról is beszél. Az előbbi azért nagy megtiszteltetés, mert népzenei együttesként kapták meg, ráadásul a világzenei kategóriában díjazott Senki nem ért semmit albumuk arany, később platinalemez is lett. Csík zenekar - 1988: Csík János zenekara Kecskeméten kezdte tevékenységét. - 2000: Az olimpiai játékokat kísérő kulturális programhoz őket választották ki, hogy képviseljék Magyarország népi kultúráját Sydneyben. - Tagok: Majorosi Marianna – ének Barcza Zsolt – cimbalom Bartók József – nagybőgő Csík János – hegedű Kunos Tamás – brácsa Makó Péter – fúvós Szabó Attila – hegedű Van mire büszkének lennünk – A Magyar Örökség Díjat gyakran életműdíjként osztják ki, mi pedig még fiatalok vagyunk. Egyfajta bizalom és bíztatás is, erőt ad a további munkához. Ugyanakkor kötelesség is. Ha ápolhatjuk a magyar kultúrát, akkor meg is kell tennünk – teszi hozzá a zenész, aki hiszi és vallja: „nagyon kell vigyázni saját kultúránkra, miközben egyre inkább ránk telepedik az amerikai. Meg kell őriznünk saját magunkat, mert van mire büszkének lennünk. Ha nem lenne, még megérteném, hogy átveszünk dolgokat, de nekünk van!”

Kövessen minket a Facebookon is!