Újabb Hungaricum a Hírös Városnak köszönhetően

„Előadásom címe: „Mathiász a borok királya, a szőlők fejedelme”, amivel Gróf. Andrássy Gyula kiegyezéskori miniszterelnököt idéztem, aki több alkalommal is lelkesen „1848-as honfivérnek „nevezte Mathiász borait.

 

Napjainkból származó két egymástól független ám a hungarikumokra nagyon jellemző történet:

A Los Angelesi repülőtéren a vámvizsgálatnál történt, hogy egy vámtiszt miután meghallotta a Mathiász nevet az illető személyt, zordan félre vonta, aki ettől természetesen nagyon megriadt , de végül - nagy derültségek közepette - kiderült , hogy a vámtisztnek is vannak nagyobb területen Mathiász szőlőfajták és erről szeretett volna vele beszélgetni.

 

A másik eset Argentínában történt, az Esztergom - Párkányi Vinum Ister – Granum Regionis borlovagrend egyik tagja, Buenos Aires főutcáján sétálgatás közben ismerőseivel betért egy elegáns helyen lévő borkóstolóra, tulajdonképpen hívatlanul. A látogatás végeztével az ajtóban álló hostesek névjegyet kértek tőlük és miután megtudták, hogy magyarok, azonnal visszahívták Őket és Mathiász Jánosról, valamint Puskás Ferencről beszéltek, áradoztak. A vendéglátás után ajándékcsomagok kíséretében megköszönték, hogy emelték jelenlétükkel az ünnepség színvonalát.

Ahogyan a médiában mostanában is folyamatosan hírt adnak ” a Mathiász név fényesen csillog ma is Kaliforniától Új-Zélandig”.

 

Mathiász János pályafutása a Felvidékről indulva, sok - sok regénybe illő állomás után (Tokaj-hegyalja, Pécs – Villány, Balaton-felvidék, Erdély, Krím-félsziget, California stb.), Kecskeméten fejeződött be, de szellemisége és munkásságának gyümölcsei a mai napig élő legendaként vannak jelen az egész világ szőlőtermelő és borászattal foglalkozó országaiban.

Mathiász János legendája egyedülálló világviszonylatban is. Boraival, csemegeszőlőivel több, mint kétszáz világversenyt nyert meg, olyanokat ahol a jelenlegi gyakorlattól eltérően, csak egy aranyérmet osztottak ki.

 

Sikereit azóta sem tudták még csak megközelíteni sem. Mathiász előtt és után nagy űr tátong, nincs mögötte második, harmadik… helyezett.

Nem csoda, hogy a korabeli sajtóban csakhamar a szőlőbűvész jelző került a neve mellé. Pedig nem akármilyen korszakban élt, hiszen éppen ezekben az évtizedekben küzdöttek Európa-szerte a filoxérával.

 

Mathiász sikeresen harcolt ellene, de végül elfogadva legjobb barátja, gróf. Andrássy Gyula támogatását Kecskemétre, a filoxéramentes alföldi homokra tette át fő székhelyét, de továbbra is megtartotta Tokaj Hegyaljai és az ország más pontjain levő érdekeltségeit.

Döntő szerepe volt a kecskeméti szőlőkultúra megteremtésében. Jelentős szakértők úgy vélik, ha nincs Mathiász János, akkor talán Tokaj-hegyalja sem ilyen lenne. Ő menekítette ki a filoxéra által veszélyeztetett szőlőfajtákat Szőlőskére, és Kecskemétre az itt található Mathiász birtokokra, majd ezekről a birtokokról vagonok százai segítségével telepítette újra egész Tokaj- hegyalját két alkalommal is.

 

Nemzetközi híre és eladásai eredményeképpen fajtáit 1895-től a tengerentúlon, Georgiában és Kaliforniában is telepíteni kezdték, az akkori amerikai földművelési miniszter ajánlására. Így lettek fajtái az azóta is eredményes első amerikai borklaszter pillérei. Szakértők szerint mintegy 3700 szőlőfajta fűződik a nevéhez, amelyek közül a legjobbak kerültek köztermesztésbe.

Leghíresebbek: Szőlőskertek Királynője, Erzsébet Királyné emléke, Ezeréves Magyarország, Mathiász Jánosné muskotály, Mathiász János diadala, Csabagyöngye, Kecskemét virága, Cegléd szépe, Hamburgi muskotály, Bonaparte Napoleon, Vörösmarty Mihály, Irsai Olivér, stb.

A Mathiász fajták genetikai anyaga napjainkban a világhíres borvidékek legtöbb szőlőfajtájában fellelhetőek. Kutatások bizonyítják, hogy a világ összes szőlőterületének jelentős hányadán ott vannak a Mathiász fajták, utódfajták, klónok, keresztezések és hibridek.

 

Legendájának másik alappillére baráti, jó ismerősi körének sokasága. Ahogyan az újságok is írták: vendégei, barátai voltak az „amerikai elnökön és a japán császáron kívül a világ összes nagyformátumú vezetője, költők, festők, írók, vallási vezetők…” Többségüket vendégül is látta Tokaj- hegyaljai borászataiban valamint a Kecskeméti Mathiász birtokon. Vendégei voltak- a teljesség igénye nélkül -I. Ferenc József császár, Erzsébet királynő (Sissi) és Ferenczi Ida, II. Vilmos porosz császár, Bismarc herceg, kancellár Novikov orosz nagykövet, Horthy Miklós kormányzó, Kossuth Lujza, Arany János, Munkácsy Mihály, Vikár Béla, Kodály Zoltán, Ady Endre de legfőképpen gróf Andrássy Gyula. Arany János így írt róla: ” Mathiász János olyan a szőlészetben, borászatban, mint Petőfi a költészetben.”

 

Magyarország sokkal többet profitálhatna (többmilliárd dolláros nagyságrendek) a Mathiász névre, munkásságra, szellemiségre való hivatkozással.

Nem kérdés, hogy Magyarország lehetne az egész világon egyedülálló fogalomnak számító Mathiász János név, Mathiász szőlőfajták, örökség, szellemi hagyaték folytán a világ borászati és szőlészeti központja. A Mathiász név teljesen kiaknázatlan marketing-aranybánya. A márkanév alatt forgalmazott borászati és szőlészeti termékekkel Magyarország biztosan visszakerülhetne a világ élvonalába, sőt megszerezhetné a befolyást, mint egy központi szabványszervezet, amely oktat, kutat, publikál, minősít, ellenőriz, auditál, versenyeket, szemléket szervez, díjakat oszt ki, mecenatúra-pályázatokat és jótékonysági programokat működtet.

 

A rendszerben természetesen megtalálható a termelés és kereskedelem is, persze ez utóbbi tevékenységek szigorúan elválasztódnának az előbbiektől. A teljes magyar minőségi borászatot és szőlészetet el lehetne adni a páratlanul világhírű, egyedülálló mítosszal körbelengett Mathiász névvel.

A név nemzetközi bevezetéséhez már nem kellenek marketing-milliárdok, hiszen a név mindenhol ismert a világon. Ami kell az „csak” egy kis nemzeti összefogás.”