Beszámoló a Kecskemét-Aomori Baráti Kör 1998-2010. közötti rendezvényeiről
Aomori és Kecskemétváros vezetése 1994. augusztus 4-én írta alá a partneri együttműködésről szóló egyezményt (akkori polgármesterek: Merász József, Seizo Sasaki). A két város kapcsolata főként a kultúra és az oktatás terén jelentős, amelyben fontos szerepet játszik a Kecskemét-Aomori Baráti Kör és az Aomori Tartományi Magyar Baráti Társaság. Rendszeres az általános iskolák közötti képek és kézműves alkotások cseréje, aomoribeli tanárok éves látogatása társiskoláknál, valamint a magyar zeneoktatók és alkotóművészek tanulmányútja Aomoriban.
A Kecskemét-Aomori Baráti Körmegalapításának ötlete az 1990-es évek elején született, és a Magyar-Japán Baráti Társaság kecskeméti tagozataként megkezdte működését 1993. szeptemberében. Hivatalos nevén 1994-ben lett bejegyezve. A Kecskeméten működő Kör tagja a budapesti központú országos Magyar-Japán Baráti Társaság hálózatának.
A Kör fő célkitűzése, hogy a kecskeméti és régióbeli polgároknak lehetőséget nyújtson a csodálatos japán kultúra, történelem, gazdaság és mindennapi élet rejtelmeinek megismerésére. A civil szervezet az alapszabályban foglalt tevékenységét konkrét programokon, rendezvényeken keresztül végzi, így “közvetlenül”, a polgári lakosság közművelődését szem előtt tartva szolgálja a közjót.
Az alapító tagok közül Dr. Kriston Vízi Józsefet és Illés Attilát Aomoribeli barátaink 1999-ben Különleges Baráti Követekkénevezték ki. A Kör egyik alapító tagja, 12 éve pedig elnöke Király József, aki a Magyar-Japán Baráti Társaság megalakulásának 15. és 20. évfordulóján (2002-ben és 2007-ben) is elismerő oklevélbenrészesült a magyar-japán baráti együttműködés érdekében mind kecskeméti, mind pedig országos szinten végzett erőfeszítéseiért, különös tekintettel a harcművészetek – ezen belül is a japán Nanbudo – meghonosítása és népszerűsítése terén kifejtett munkájára.
Az elmúlt 12 évfolyamán a Kecskemét-Aomori Baráti Kör szervezésében, segítő együttműködésével vagy részvételével számos programkerült megrendezésre (természetesen a rendszeres köri ülések, évi rendes közgyűlések és évadzáró összejövetelek mellett). Ezek közül a legjelentősebb témakörök – csak címszavakban említve – az alábbiak voltak:
- Előadások a japán kultúráról, nyelvről, történelemről, irodalomról, anime-ről, illetve fényképekkel, filmfelvételekkel illusztrált útibeszámolók Japánról;
- Japán teaművészeti és Ikebana bemutatók;
- Japán Téka működtetése állandó kiállítással;
- Kölcsönös látogatás és bemutatkozás a nagykőrösi Sanshin Hungary Kft. vezetői és a kör tagjai részéről;
- Sárkányeresztő Találkozók Húsvétkor;
- Író-olvasó találkozók;
- Japán harcművészeti Nanbudo rendezvények;
- Művészeti együttműködés tanulmányút keretén belül, valamint japán témájú, illetve Aomoriban készült fotók kiállításán keresztül;
- Hivatalos delegációk kölcsönös látogatása a partnervárosban;
- Az Európa Jövője Egyesület által szervezett Csipero Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Találkozó keretében kölcsönös cserelátogatások;
- Kiállítások megrendezésében, illetve megnyitásában együttműködés;
- Japán Napok megrendezése;
- Japán művészeti csoportok fellépéseinek megszervezésében együttműködés;
- Gyermek alkotások cseréje, kiállítása, pályázata;
- Előadások a japán-magyar gazdasági kapcsolatokról;
- Japán nyelvoktatás;
- Ő Császári Fenségeik Akisino Japán Herceg és Hercegné látogatása Kecskeméten;
- Japán – aktuálisan regnáló – Rendkívüli és Meghatalmazott Nagyköveteinek további hivatalos látogatásai Kecskeméten, illetve viszontlátogatások a nagykövetségi rezidencián.
