CHARITAS RÁDIÓ: EGYKORI KECSKEMÉTI DIÁK A PÁRIZSI PÁPAI MISSZIÓRÓL

Csépa - Szentes - Kecskemét - Eger - Budapest - Bécs - Burg Kastl - Róma - Bejrút - Port-au-Prince - La Paz - Stockholm - Párizs: ezt az utat tette meg eddig a Vatikán egyetlen magyar származású diplomatája. Mons. PINTÉR GÁBOR (44), pápai prelátus, aki nemrég a Porta Katolikus Munkacsoport vendége is volt, de legfőképpen a kecskeméti piaristáknál eltöltött kedves éveire emlékszik vissza örömmel és büszkén, az elmúlt napokban különösen is fontos szolgálatban fáradozott. egyik előkészítője, szervezője volt XVI. Benedek pápa franciaországi missziójának. A Charitas Rádió, a Vatikáni Rádió nyomán hangos beszámolót közöl az eseményekről. Egy nemrég megjelent riporttal - a Népszabadság hasábjain olvashattuk - pedig mi szeretnénk megmutatni excellenciás prelátus úr portréját.

VAN MÉG TARTALÉKUK A TURISZTIKAI SZEZONOK SZERVEZŐINEK

Az átlag magyar szinte csak karácsonykor és halfesztiválon eszik halat. Ki hinné, hogy évente csaknem 50 helyen rendeznek halászléfőző fesztivált az országban. - Ha Magyarországon egyszer olimpiát rendeznek, bogrács formájúra kell építeni az olimpiai stadiont - mondja Martonosi Attila, a bajai Véndió étterem tulajdonosa, halfőző és gasztronómiai fesztiválok szervezője. Úgy tudjuk, a harmadik magyar köztársaság történetében a Bajai Halászléfőző Népünnepély volt az első fesztivál, ahol egy város lakossága kiült este a főtérre, és halat főzött bográcsban.

Végre vehetünk egy nagy levegőt!

(BL) A rég áhított eső végre hozott egy kis felüdülést, de nemcsak a levegőt és a földeket mossa le, hanem a szomjazó növényeket is táplálja, köztük sajnos a parlagfüvet is.

Az elmúlt hetek szinte elviselhetetlenek voltak még az egészséges emberek számára is az afrikai eredetű száraz forróság miatt. A levegőben szálló por, piszok és a kukásautókból kicsorgó bűzös lé mellett az allergiásokat igencsak megviselte az iszonyatos tömegű, soha nem tapasztalt pollenáradat. A mellékelt grafikonon is láthatjuk, hogy a parlagfű magasan vezeti a mezőnyt.

Hogy honnan van ez nagy bőség, láthattuk előző cikkeinkből is. „Made in Kecskemét” viselhetnék e büszke feliratot egyenként is a „sokmilliárdnyi - pollenmilliárdok”.

Végre vehetünk egy nagy levegőt!

(BL) A rég áhított eső végre hozott egy kis felüdülést, de nemcsak a levegőt és a földeket mossa le most is, hanem a szomjazó növényeket is táplálja, köztük sajnos a parlagfüvet is. Az elmúlt hetek szinte elviselhetetlenek voltak még az egészséges emberek számára is az afrikai eredetű száraz forróság miatt. A levegőben szálló por, piszok és a kukásautókból kicsorgó bűzös lé mellett az allergiásokat igencsak megviselte az iszonyatos tömegű, soha nem tapasztalt pollenáradat. A mellékelt grafikonon is láthatjuk, hogy a parlagfű magasan vezeti a mezőnyt. Hogy honnan van ez nagy bőség, láthattuk előző cikkeinkből is. „Made in Kecskemét” viselhetnék e büszke feliratot egyenként is a „sokmilliárdnyi - pollenmilliárdok”.

Népzene Napjai: Kecskemét szeptember 18- tól 20 –ig

Kecskemét az idén is a legszínesebb programokkal várja a Népzene napjai alkalmából helyi és vidéki lakosok apraját és nagyját. A napok gondolatkörében a népzene, néptánc áll. Aki ellátogat a városunkba tanulhat szalmajátékot, nádsípot készíteni, rendhagyó népzene órákon vehet részt, és akár megtanulhatja a máramarosi ruszin kolomejkát és tropotyánka tánc lépéseit.

r.ö.v.i.d. s.o.r.o.z.a.t.o.k. - Király László György és Öveges László közös kiállítása

Király László György és Öveges László közös fotó kiállítását holnap délután öt órakor nyitja meg Kriskó János főiskolai docens Kecskeméten, a Lechner Ödön utcai Tiszti Klubban. A szervezők szeretettel várnak mindenkit.

Még mindig a Szentkirályi a legjobb!

Balogh Levente a Szentkirályi ásványvíz Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a nyári szezon értékeléséről, a nemzetközi tervekről és az új termékeikről beszélgetett Farkas P. Józseffel, a Charitas Rádió főszerkesztőjével.

Kezet váltott a Búsuló Jézus

Voltak, akik Búsuló Krisztusnak, mások Szomorú Jézuskának nevezték azt a szobrot, amely évekkel ezelőtt tűnt el az 52-es út mellől (a helye valahol a Pólus Róna, illetve a benzinkút környékén volt) a Dunaföldvár, Izsák, Kerekegyháza, Fülöpszállás felől a városba érkezők bánatára. A hagyományos feszület-ábrázolástól eltérő, az ülő, bánatosan egyik karjára támaszkodó Jézust ábrázoló szobrot különösen szerették az emberek. Olyannyira, hogy számos kedves népi anekdota is fűződik hozzá. Az egyik ezek közül évtizedekig élt a város lakóinak körében, s így szólt: a szocialista rendszer végét az jelzi majd, amikor a Búsuló Krisztus kezet vált…

Lemondással segítenek Karol Wojtyla barátainak

Újabb kezdeményezés született a Karol Wojtyla Barátság Központ támogatói köréből. Az egyelőre még csak néhány főből álló, de annál lelkesebb csapat ötlete ugyan nem újkeletű, de mindenképpen figyelemre és követésre méltó. Úgy döntöttek ugyanis, hogy a szó szoros értelmében vett áldozatot hoznak a Karol Wojtyla Barátság Központ felújításának és napi feladatának támogatása érdekében: lemondanak a vacsoráról és a desszertről. Ennek átlagosan kiszámolt árát pedig hetente a központ számlájára utalják.

PORTA KÖNYVEK LEGÚJABB GYÖNGYSZEME: A NOMÁD PÁSZTORKODÁS A KECSKEMÉTI PUSZTASÁGON”

Tisztelt olvasó! A Porta könyvek sorozat keretén belül jelent meg legújabb kiadásában Madarassy László: A NOMÁD PÁSZTORKODÁS A KECSKEMÉTI PUSZTASÁGON” című könyve. Madarassy László (Kecskemét, 1880. júl. 10. – Keszthely, 1943. júl. 1.): néprajzi kutató. ~ László író és utazó fia. Bölcsészdoktori diplomáját a budapest egyetemen szerezte. 1904-ben az Magyar Néprajzi Múzeum szolgálatába lépett. A Néprajzi Tárban az ősfoglalkozások gyűjteménycsoport vezetője. 1934-től 1936-ig a Néprajzi Múzeum igazgatója, Titkára, majd alelnöke a Magy. Néprajzi Társaságnak. 1931 – 34-ben az Ethnographia – Népétet című folyóirat szerkesztője. A magyar pásztoréletről és pásztorművészetről sok, közleménye és tanulmánya jelent meg. – F. m. Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon (Budapest,1912); Vésett pásztortülkök (Budapest, 1925); Dunántúli tükrösök (Budapest, 1932); Barna János a feszületfaragó (Budapest, 1934); Művészkedő magyar pásztorok (Bp., 1935).