Népkonyhás diplomás
– Az egyetemen, már az ötödik évfolyam vége felé felmerült bennem és a szobatársamban: nem biztos, hogy most és pont ezt akarjuk csinálni, ha végeztünk. Persze ez nem azt jelenti, hogy később nem a szakmánkban fogunk majd elhelyezkedni, de most inkább világot látnánk, utaznánk, nyelvet tanulnánk... Mindent, amit fiatalkorban érdemes kipróbálni, megismerni. Kitűztük célul, hogy Angliába megyünk dolgozni, tanulni, ennek szervezése viszont egy kicsit időigényes, de már folyamatban van. Addig azonban, nem akartam munkát vállalni, szerencsére szüleim is segítenek a megélhetésemben, így szabadidőmben önkéntes munkákat vállalok. Tudom, hogy ezzel segítek másoknak, de egy picit önzésből is teszem, hiszem nekem ez jó, boldoggá tesz – elevenítette fel az elmúlt hónap eseményeit a 24 éves srác.
Norbi a karácsony előtti napokban érkezett a Wojtyla-házba.
– Az első napokban még sokan voltunk, aztán kezdtek a jelentkezők elmaradozni. Többen úgy lehettek vele, egy kicsit segítenek, néhány nappal megnyugtatják a lelkiismeretüket és kész. Én örömmel maradtam, hiszen itt hétköznap is szükség van rám – tette hozzá.
Norbi mindig mosolyog, még munka közben is. Amikor átveszi a tányérokat, poharakat az ott ebédelőktől, vagy ha a konyhán dolgozókkal beszélget.
– Alapvetően pozitív hozzáállású vagyok, így próbálok minél több mosolyt csalni az idejárók arcára is. Jól esik látni, ha a nehéz sorsukról egy picit megfeledkeznek és mosolyognak. Volt egy kedves sztorim is még az első napokban. A munkámat egy fehér köpenyben végzem, és épp kint voltam az asztalok között, amikor egy kedves ember azt mondta nekem: doktor úr. Meglepett, majd együtt jót mosolyogtunk – mondta.
Mint kiderült: Norbi számára az önkéntesség nem új keletű. Korábban a máltaisoknál már dolgozott a nyári szünetekben. A munka ott más volt, de azt is ugyanolyan szeretettel és lelkesedéssel csinálta, mint a mostanit.
Beszélgetésünk végén Norbi felpattant a kerékpárjára és eltekert az Ifjúsági Otthonba, ahol a Zöld Ernyő program szervezőinek segíti munkáját, természetesen önkéntes alapon, hiszen a környezetvédelem is szívügye.
