Május 5. vasárnap, Adrián, Györgyi
Hírek, események 2005. március 7. 09:07

Szénbányák a szántóföldeken?

Az utóbbi 150 évben a levegőben lévő széndioxid mennyisége 28, a metáné 50, a dinitrogén-oxidoké 13 százalékkal emelkedett. Ez a nemkívánatos állapot és a szén, az olaj, a gáz és az urán világkészletének apadása szemléletváltozást sürget az energiagazdálkodásban.
Az alternatív és megújuló energiaforrások hasznosítása Magyarországon is túllépett a kísérletek stádiumán. Maholnap „szénbányákat” nyitnak a szántóföldeken. Energiaültetvényekről is szó esett tavaly az e témakörben megtartott kiskunmajsai országos konferencián. 2004-ben az összes felhasznált energiának 3,6 százalékát nyerték az országban megújuló forrásból. Az EU 2010-re 12 százalékot akar elérni. Az ügy előrehaladásáról megtudtuk: az országban sokfelé a Szarvasi-1 energiafű termesztésére készülnek az energianyerésre is alkalmas biomassza előállításához. Az energiafüvet az Alföld szikes területeiről és Közép-Ázsiából származó növények keresztezésével 10 év alatt nemesítette ki a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht.-nál dr. Janowsky János és Janowsky Zsolt. Nemesítési programjuk célja nagy szárazanyagtömeget, abban jó minőségű nyerscellulózt termő, energetikai, papír-, fa-, textil- és építőipari hasznosításra egyaránt alkalmas fűfajták előállítása, melyek a talajhasznosítási, gazdaságossági, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével új piaci távlatokat és foglalkoztatási lehetőséget kínálnak a kedvezőtlen ökológiai adottságú térségeknek. A Szarvasi-1 jellemzői: dús gyökérzete 1,8-2,5 méter mélyre hatol a talajba, szürkészöld szára kemény, 1,8-2,2 méter magas, szárazság-, só- és fagytűrése kiváló, az évi 200-2100 milliméter csapadékot jól tolerálja. Tavasszal is, ősszel is vethető. Szemtermését július végén, augusztus elején takarítják be. Évente kétszer kaszálják, zöldsarjú termése késő őszig legeltethető. A fentiekből kitűnik, hogy az évelő Szarvasi-1 (egyhelyben termeszthető 10-15 évig is) a silányabb talajú, száraz vidékeken is esélyt jelent a gazdáknak. Hasznosítható a termelési szerkezet indokolt átalakításában. A fajtatulajdonosok a termeltetésre és a felhasználásra 4 termelésszervezési körzetet hoztak létre az országban. A termelés felfutásával párhuzamosan alakítják majd ki a feldolgozóhelyeket, úgy, hogy a szállítási távolságok minél rövidebbek legyenek. A termesztés, valamint az energiafű-brikett, -pellet speciális kazánokban történt elégetésével nyert energia lokális felhasználása iránt érdeklődő gazdák, cégek és önkormányzatok számára februárban sokfelé tájékoztatókat rendeztek, ahol szerződéskötésre is mód volt. Bács-Kiskun megyében 2004-ben kísérleti vetések történtek, így idén tavasszal az érdekeltek meggyőződhetnek a növény itteni termőképességéről. Egyébként a termesztéshez támogatás vehető igénybe. Petőfi Népe

Kövessen minket a Facebookon is!