Kecsegtető zöldenergia-források
Az erdészeti biomassza használat lehetőségeiről, veszélyeiről és a jövő alternatív tüzelőanyagairól tartott konferenciát ma a WWF Magyarország Pécsen.
A szakemberek megvitatták az erdészeti biomassza használat jelenlegi helyzetét, sajátosságait, környezeti, természetvédelmi és erdészeti hatásait, kockázatait, valamint javaslatokat tettek azok megoldására. A biomassza energiaforrásként való hasznosításának igénye a fosszilis energiahordozókkal való kényszerű takarékoskodás időszakában ugrásszerűen megnőtt. Európa importfüggősége a fosszilis energiahordozók tekintetében rendkívül magas, 70 %, ami már önmagában indokolttá teszi az új, alternatív technológiák, tüzelőanyagok alkalmazásának növelését. Ez az energiaforrás ugyanis helyben előállítható, a hő- és villamosenergia-termelésben egyaránt felhasználható.
Magyarországnak igen jó természeti adottságai vannak a megújuló energiaforrásokon belül a biomassza energetikai célú hasznosításához. Szakértők szerint robbanásszerű fejlődés várható a hazai energiaültetvények hasznosításának ágazatában. Annál is inkább, mert az elkövetkező években körülbelül egymillió hektárnyi szántóterület fog kikerülni a mezőgazdasági művelésből, az agrár szakemberek szerint. Ezek jellemzően gyenge termőképességű területek, melyek viszont kiválóan megfelelnek az ilyen helyeken is életképes, szívós fajtákból álló energiaültetvények létesítésére (például fűz és nyár). A biomassza legnagyobb hátránya a hagyományos energiahordozókkal szemben a kis energiasűrűsége. Ezt azonban ellensúlyozza azzal, hogy nagyságrendekkel kevésbé terheli a környezetet az ennek felhasználásával történő energiatermelés. A többi megújuló energiaforrással szemben az energiahordozót ez esetben külön meg kell termelni, mely a nagy mezőgazdasági hagyománnyal rendelkező területeken erősítheti a helyi gazdaságot, munkahelyeket teremthet és hozzájárulhat egyes területek népesség-megtartásához.
A WWF Magyarország hangsúlyozza, hogy az energiaültetvények létrehozása előtt gondosan meg kell vizsgálni a lehetséges környezeti, természetvédelmi hatásokat. Természetvédelmi szempontból az egyik legfontosabb kérdés, hogy az adott energianövény mennyire lehet invazív az adott környezetben. Sajnos sok példa akad, például az észak-amerikai akác, hogy egy-egy gazdasági célra meghonosított növény özönnövénnyé vált, ami sok esetben az őshonos növényzet kiszorításával és a talaj tulajdonságainak tartós megváltoztatásával járt. nyilatkozta Máthé László, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője.
Magyarországon egyelőre három erőműben, Kazincbarcikán, Pécsen és Ajkán váltottak át részben biomasszára. Jelenleg ezek az erőművek szinte kizárólag a meglévő erdőkből származó biomasszára támaszkodnak. A WWF Magyarország az érintett erdőgazdaságokkal együttműködve vizsgálja a jelenlegi használat hosszú távú erdészeti, természetvédelmi hatásait. Máthé László szerint, a további fejlesztéseket mindenképpen csakis energiaültetvényekből származó biomasszával lehet megvalósítani. A WWF Magyarország hangsúlyozza, hogy a biomassza energetikai célú használata még nem fogja megoldani a növekvő energiaigényünkből és a fogyatkozó fosszilis készleteinkből fakadó problémáinkat. Ez egy rendkívül hasznos kiegészítő energiaforrás, melynek számos pozitív hatása lehet a vidékfejlesztésen keresztül az üvegházhatású gázok kibocsátása következtében egyre növekvő veszélyként fenyegető klímaváltozás megelőzésében.
További információ: Máthé László, erdészeti programvezető, WWF Magyarország, tel.: (1)214-5554/228
Forrás: WWF Magyarország honlapja>>>>
