Bács-Kiskun megye levegője
Bács-Kiskun megye szennyezettségét tekintve a közepesen szennyezett területek kategóriájába sorolható; természeti viszonyaiból és társadalmi-gazdasági struktúrájából adódóan nem tartozik az ország legveszélyeztetettebb megyéi közé. Többek között ezt állapítja meg az a tájékoztató jellegű anyag, melyet a szakemberek nemrégiben készítettek el szűkebb hazánk környezetvédelmi állapotáról, és melyet május 27-én tárgyal a megyei közgyűlés. Most mi az egyik legfontosabb elem, a levegő állapotára térünk ki.
A hivatalos besorolás szerint közepesen rossz levegőt szívhatunk a térségben, ami azt jelenti, hogy valamely szennyező anyag vagy a por koncentrációja az év egy részében túllépi a meghatározott levegőminőségi határértéket. Ez a helyzet is csak egy kedvező tendenciának köszönhető, hisz az elmúlt 25 évben az ipar és a lakosság ésszerű energia-felhasználása, a műszaki fejlesztések, és persze az ipari termelés visszaszorulása következtében jelentősen csökkent a légtérbe jutó szennyező anyagok mennyisége. Ma a kibocsátás jelentős hányada a megye területén lévő néhány nagy telepre koncentrálódik.
A szakemberek a levegő állapotát, vagyis az immissziót a környezetvédelmi felügyelőségek által működtetett Regionális Imisszió Vizsgálók adatai alapján elemzik. A megfigyelések szerint a kibocsátott kén-dioxid mennyiségében jelentős csökkenés figyelhető meg, 2004-ben például egyetlen esetben sem történt határérték túllépés, és az átlagérték is alacsonyabb, mint a 2003. év átlaga.
Nem ilyen kedvező viszont a nitrogén-dioxid szennyezés alakulása. Az országúti gépjármű-forgalom növekedésének köszönhetően, jelentősen megnőtt ezen anyag kibocsátása, a leginkább veszélyeztetett területek természetesen a nagyvárosok és a közúti csomópontok. Kecskemét levegője ilyen tekintetben rossz minőségű, hisz itt a túllépések aránya 6%, míg Kiskunfélegyházán ez a mutató 0%.
Meglepőnek tűnhet, de a mérési adatok alapján 1996 óta csökkenést mutat a szálló és az ülepedő por koncentrációja is. Hozzá kell tenni, Kecskemét ezen a téren is megelőzi a környező településeket, még mindig a hírös város levegője a legszennyezettebb. A maximumok főként az április és október közti időszakban alakulnak ki, hisz a szárazság és a növénytakaró hiányos volta miatt a földfelszínről könnyen a levegőbe kerülhetnek a porszemcsék. A Duna-Tisza közi nyitott területek porterhelése ezért nyáron igen jelentős. A helyzet javítása érdekében a jövő egyik nagy feladata a gazdasági-és rekreációs érdekeket szolgáló erdők, és védelmi célra erdővédő sávok telepítése.
