Már ma egyes fajok pusztulását okozza a globális felmelegedés
A globális felmelegedés miatt egyes állat- és növényfajok esetében az eddigi előrejelzésekhez képest korábban indult el a kihalás, illetve változás folyamata - olvasható egy, több száz kutatási vizsgálatot áttekintő tanulmányban. Ezek a gyors adaptációk meglepetésként érték még a biológusokat és az ökológusokat is, bekövetkezésük gyorsasága miatt. A tanulmány készítője Camille Parmesan, a Texasi Egyetem biológusa, aki 866 tudományos vizsgálat elemzése alapján készített el az Annual Review of Ecology, Evolution and Systemtics című folyóiratban közzétett tanulmányát.
E szerint legalább 70 békefaj - döntően hegylakók, amelyek nem tudnak sehová elmenekülni a meleg elől - pusztult ki a világméretű felmelegedés miatt, és további 100-200 más, hidegtől függő állatfaj van komoly veszélyben, köztük pingvinek és sarki medvék.
Munkájában Parmesan a globális felmelegedés egyik, trendként kirajzolódó hatásaként említi, hogy állat-populációk észak-felé vándorolnak, ha megtehetik; növények a szokásosnál korábban kezdenek virágozni és növekvő számban jelennek meg rovarok és élősködők. Parmesan és mások már évek óta jósolják ilyen folyamatok bekövetkezését, de még a texasi egyetem biológusát is meglepte az a tény, hogy ezek a jövőben várt történések már most folyamatban vannak.
Az elmúlt néhány évben több tanulmány is foglalkozott azokkal a kedvezőtlen hatásokkal, amelyeket a klímaváltozás okozhat egyes fajoknál, állat-populációknál, illetve földrajzi térségekben, de Parmesan tanulmánya tekinthető az első átfogó elemzésnek, amely kiterjedt képet ad a globális felmelegedés által beindított változásokról - mutat rá Chris Thomas, az angliai York Egyetem professzora. Lehetetlen teljes bizonyossággal állítani, hogy a folyamatok a globális melegedésre vezethetők vissza, de mivel a jelenségek annyira határozottak és mivel semmilyen más, ezeket alátámasztó magyarázat nem létezik, "statisztikailag lényegében lehetetlen", hogy véletlenszerű dolgokról legyen szó - mondja Thomas.
A növényeknél és állatoknál megfigyelhető legszembetűnőbb változás, állítja Parmesan, a korábban beköszönő tavasszal van összefüggésben. Legjobb példa erre a szokásosnál korábbi cseresznye-virágzás és szőlőszüret, és az, hogy 65 brit madárfajnál napjainkban általánosságban csaknem kilenc nappal korábban történik meg az első tojásrakás, mint 35 évvel ezelőtt. "Gyors fejlődésnek vagyunk tanúi - mondja Parmesan -, de új génmutációk még nem jelentek meg, ami nem is meglepő, hiszen ezek kialakulásához évmilliók kellenek."
Greenfo.hu
