A Wojtyla Házba látogatott Ewa Filipiak – emlékkövet avatott a lengyel-magyar barátság tölgyfájánál
Ewa asszony – aki családjával Tiszakécskén tölti szabadságát – tíz évvel ezelőtt tevékeny részt vállalt a népkonyha megalapításának folyamatában. Majd polgármestersége alatt jött létre Kecskemét és Wadowice testvérvárosi együttműködése. Ma részvétele mellett avattak emlékkövet a Katona József téren, a tíz esztendős lengyel-magyar barátság tölgyfájánál.
A Katona József téren nagyszámú érdeklődő előtt arra emlékeztetett, hogy éppen tíz esztendővel ezelőtt járt Wadowicében egy kecskeméti küldöttség Farkas P. József vezetésével. Akkor emlékül egy tölgyfa csemetét nyújtott át neki ajándékba, mely időközben erős gyökeret hajtott nálunk, s mára naggyá terebélyesedett. Ebből az alkalomból emlékkövet avattak a helyszínen, melynek üzenetét Stanisław Worcell lengyel politikai gondolkodótól kölcsönözték:
„Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.”
Az emlékkőnél koszorút helyezett el Mák Kornél, Kecskemét megyei jogú város alpolgármestere, a Karol Wojtyla Barátság Központ munkatársai és gondozottai nevében Farkas P. József alapító igazgató, illetve Ewa Filipiak hazája, a Lengyel Köztársaság képviseletében.
Az ünnepségen többek között részt vett dr. Jeney Gábor, a kecskeméti Nagytemplom plébánosa, aki megáldotta az emlékkövet; Polyák József, a Lengyel Települési Nemzetiségi Önkormányzat elnöke; Koczka Zoltán, a Kefag Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese; dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök, aki a tölgyfát kezdetektől fogva gondozta, ápolta; Hajagos Csaba, a Kecskeméti Katona József Múzeum történész-muzeológusa, valamint Gulyás János, a Bács-Zöldért Zrt. kereskedelmi igazgatója. Pálinkás Albert és Buda Ádám lengyel dallamokat játszott dudán és tekerőlanton.