Hat új darabbal készül jubileumi évadára a kecskeméti Ciróka Bábszínház
Kiszely Ágnes igazgató elmondta: októberben mutatják be A bagoly, aki félt a sötétben című, óvodásoknak szóló "problémafeldolgozó" előadásukat. A mese lehetőséget teremt arra, hogy miközben a gyerekek a kis bagollyal együtt megtapasztalják a félelmet, egyúttal reményt is kapjanak a megoldásra - fogalmazott. Jill Tomlinson meséjét Markó Róbert írta színpadra és Csató Kata rendezésében láthatják a gyerekek.
Iskolásoknak készülő darabjuk Az aranyhalacska ismert története azt a problémakört járja körül, hogy miként torzíthatja el a személyiséget a hatalom és a birtoklás utáni vágy. Szabó T. Anna, Nagy Orsolya és Kuthy Ágnes történetét szintén októberben Kuthy Ágnes viszi színre.
A Ciróka Bábszínház egyik januári bemutatója, az óvodásoknak szóló Répa mese két ismert történetét Ábrahám Eszter dolgozta össze és Kovács Petra rendezi.
Az iskolásokat szintén januárban egy klasszikus paravános-kesztyűbábos játékkal várják. Urbán Gyula meséje, a Minden egér szereti a sajtot Markó Róbert rendezésében nyeri el mai formáját.
November végén lesz először látható - Ivanics Tamás rendezésében - a Ciróka Bábszínház harmadik osztálytermi előadása. Kiszely Ágnes kiemelte: a szerelmet és a barátságot, valamint a fogyatékossággal élést és az elfogadást feldolgozó darabok után a Megosztás című előadás az internetes kommunikációt veszi nagyító alá. A mű az internet világáról, a közösségi oldalak szerep- és egyéniségformáló hatásáról, annak problematikájáról és az ott megosztott információk torzulásáról szól. A játék során a diákoknak arra is lehetőségük lesz, hogy kifejthessék véleményüket a látottakról - tette hozzá.
Tavasszal a négy éven aluliaknak új babaelőadással készülnek, addig a régi darabok mellett szeptemberben a szegedi Kövér Béla Bábszínház és a Békéscsabai Napsugár Bábszínház egy-egy vendégelőadásával várják a legkisebbeket.
A kecskeméti bábszínház a korábbi előadásaiból újra műsorára tűzi a Rigócsőr király című darabját. A különleges előadásban a mozgásszínházi elemek, a cirkusz éppúgy szerepet kapott, mint az élőjáték vagy a tárgyjáték. Zalán Tibor átdolgozását Kuthy Ágnes rendezte.
A Kenyérből kelt mese királylányról és sárkányról szóló története alatt egy cipó is kisül. A frissen szegett kenyér illata és íze feledhetetlen élményeket ad a résztvevőknek, miközben átbeszélik a kenyér asztalra kerülésének folyamatát - mondta az igazgató.
Szintén korábbi darab a Hamupipőke, melyet beválogattak a 2014-es év negyven legizgalmasabb előadása közé. A mese kidobásra ítélt tárgyak játékában elevenedik meg. Gimesi Dóra meséjét Vidovszky György vitte színre.
Kaszás Villő az ismert bibliai történetet eleveníti fel régi betlehemes hagyományok megújításával a József mondá Máriának című karácsonyi játékban, melyet Rumi László rendezett.
Kiszely Ágnes elmondta: a bábszínház harmincadik évfordulóját október 11-én a Magyarországi Bábszínházak XIII. Találkozójának előestéjén ünneplik majd meg. A születésnapi gálára meghívást kapnak a műfaj intézményes formában működő képviselői mellett a független társulatok is.
Báron László képzőművész és tanár az ötvenes évek végén alapított bábszakkört a Kecskeméti Szakmunkásképző Iskolában. Később az óvónőképző főiskolai kar elindításával egyre többen csatlakoztak a közben folyamatosan fejlődő és jelentős hazai, valamint nemzetközi sikereket elért bábegyütteshez. Nevét is ebben az időben kapta a jól ismert Ciróka-maróka, mit főztél Katóka kezdetű mondókáról. A társulat a nyolcvanas években a pécsi Bóbita és az egri Harlekim után 1986-ban vált hivatásos színházzá. A kezdetben a Katona József Színház tagozataként működő társulat 1991-ben lett önálló városi fenntartású intézmény.
(MTI)
