Wojtyla Ház: borsófőzeléket és tojást kaptak ma a szegények ebédre
Képgaléria
Farkas P. József alapító igazgató ebéd előtt a gondozottakhoz szólva emlékeztetett: a népkonyhának három „igaz szövetségese”, égi patrónusa van a Mennyben: Assisi Szent Ferenc; Teréz Anya, akit nemrégiben emelt a szentek sorába Ferenc pápa; és maga II. János Pál pápa, a népkonyha névadója, akit úgyszintén szentként tisztelhetünk. Az igazgató szerint több megnyilvánulása is van az ő jelenlétüknek a Wojtyla Ház hétköznapjaiban; erre bizonyság a Szeretet Misszionáriusai magyarországi szerzetesrendje két nővérének közelmúltbeli látogatása, a Városházán megrendezett Teréz Anya Konferencia, de ide sorolható a műkertvárosi templom léte, és benne Assisi Szent Ferenc szobormása, kezében galambbal. És minden bizonnyal az sem véletlen, hogy a róla elnevezett kápolna végül a Vadaspark mellett kaphatott helyet.
– Sok értelmezése lehet egy szent emléknapjának, de leginkább a Wojtyla Ház ellátottai örülhetnek – tette hozzá Farkas P. József. – Assisi Szent Ferenc a nyomorúságban élők pártfogója volt, mert tudta, a szegénységben isteni elragadtatás van. A szegény ember valami olyat tud, amit a gazdag soha: Istenre hagyatkozni vagyontalanul, kitéve mindenféle emberi csalárdságnak, bizonytalanságnak, természeti csapásnak. A nyomorgó embernek Krisztusban „csupán” hite van, de abban jól él – hangoztatta az intézmény alapító igazgatója.
Molnár Zoltán intézményvezető Assisi Szent Ferenc életéről tett említést a mai emléknapon.
Az itáliai Assisiben született 1182-ben, és ugyanott hunyt el 1226. október 3-án. A ferences rend megalapítója; Itália, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje.
1201-ben Assisi hadba indult az ellenséges Perugia ellen. 1203-ban Ferenc gyökeresen megváltozott emberként tért vissza szülővárosába. Ezt tetézte fogságban szerzett súlyos betegsége is, amely mély lelki válságba döntötte. 1205-ben mégis elindult Apuliába, hogy beálljon Gualtiero di Brienne seregébe, de útban Spoleto felé egy különös látomás hatására hazatért. Ettől fogva kerülte a barátaival való világias időtöltéseket, helyette inkább magányos helyeken imádkozott, s közben az Assisi mellett élő leprások ápolásával törődött. Apja nagyon felháborodott fia cselekedetein, és megpróbálta „észhez téríteni”, először fenyegetésekkel, majd valóságos testi fenyítéssel. A végső vita után, amelyre a püspök jelenlétében került sor, Ferenc szakított apjával; lemondott örökségéről, és egy darabig koldusként élt Assisi környékén.
Ferencet őrültnek nézték, mégis egyre több gazdag ifjú követője akadt – annál inkább, mert Assisi lakosságának jelentős részét tehetős emberek tették ki. Eredményesen változtatta meg a környék ifjúságának életszemléletét. Úgy élt, mint Krisztus – hangsúlyozta Molnár Zoltán.
1209-ben elindult tizenegy első követőjével Rómába, ahol a pápa engedélyét kérte egy új rend megalapításához. III. Ince pápa rendjük szabályzatát 1209. április 16-án hagyta jóvá, s máig ezt a momentumot tekintik a ferences rend hivatalos megalapításának. Innentől kezdve gyorsan gyarapodott az új szerzetesi közösség.
1223-ban a Verna-hegyen imádkozás közben megjelentek rajta a stigmák (Krisztus sebhelyei). Erről azonban senki sem tudott, csak Ferenc halála után derült ki.
1226-ban gyógykezelésre ment Rietibe, onnan Sienába szállították, végül hazavitték Assisibe, ahol az első szerzetesközösség lakóhelyén hunyt el 44 évesen.
1228-ban IX. Gergely pápa szentté avatta, és következő nap letette a róla elnevezett bazilika alapkövét.
Assisi Szent Ferencről számos legenda terjedt el. Egyes források szerint az állatoknak is prédikált. Éppen ezért a különféle ábrázolásokon (festmények, szobrok) alakja gyakran látható állatok (elsősorban madarak) társaságában.
(Forrás: Wikipédia)
